A nagy gazdasági világválság 1929-ben kezdődött és 1939-ig tartott, és csak a háborús gazdaság által nyújtott lendülettel ért véget. A nagy gazdasági világválság idején a munkanélküliség kétszámjegyűre emelkedett, és közel tíz évig így is maradt.
A nagy gazdasági világválság kezdete
A nagy gazdasági világválság az Egyesült Államokban kezdődött, amikor 1929. október 29-én összeomlott a tőzsde. Ez a nap „fekete kedd” néven vált ismertté. Addig az amerikai fogyasztók egyre gyakrabban vettek fel (és fizettek vissza) pénzt, a tőzsdén elburjánzott a spekuláció, a részvények árfolyama pedig gyakran megemelkedett. A részvényárak 1929 nyarán kezdtek csúszni, és az eladások októberre pánikszintet értek el.
A piac minden idők mélypontja 1932 júliusában volt, és 1933-at a nagy gazdasági világválság csúcspontjának tekintették. Addigra az amerikai bankok csaknem 50 százaléka bezárt vagy csőd közelébe került. A bankok összlétszáma 1929 és 1934 között mintegy 30 százalékkal csökkent, 1921 és 1929 között átlagosan évi 600 bank csődöt jelent.
Ennek eredményeként a kereskedelmi szintek (áruexport), a munkahelyek és a személyes jövedelmek Amerika-szerte zuhantak, ami a kormány által beszedett adókból származó bevételek drámai visszaesését okozta. Az építkezés néhány régióban gyakorlatilag leállt. A gazdálkodóknak nehéz időszakuk volt, mivel a nyersanyagárak elérték a mélypontot. Egyes mezőgazdasági termékek 60 százalékkal csökkentek. A bruttó hazai termék (GDP) közel felére csökkent, az 1929-es 104 milliárd dollárról 1933-ra 56 milliárd dollárra.
Depresszió-korszak munkanélküliség
Ez a pénzügyi válság jelentős (és negatív) hatást gyakorolt a foglalkoztatásra mind az Egyesült Államokban, mind külföldön. Jelentősen nőtt a munkanélküliség a városokban, különösen azokban, ahol sok munkavállalót foglalkoztattak egyetlen iparágban.
Rekord munkanélküliség az Egyesült Államokban
Az Egyesült Államokban a munkanélküliség 25 százalékra nőtt a nagy gazdasági világválság idején a legmagasabb szintre. Szó szerint az ország munkaerő negyede munka nélkül maradt. Ez a szám 15 millió amerikai munkanélkülit jelent. A munkanélküliségi ráta csak azután csökkent tíz százalék alá, hogy az ország 1941 decemberében belépett a második világháborúba.
Az ezekben az években tapasztalható széles körű munkanélküliség jelentős hatással van az Egyesült Államok lakosságára. A ma létező szociális segélyprogramok, amelyek az embereket nehéz időkben segítik, akkor még nem voltak elérhetőek. Nem volt munkanélküli biztosítás, amely ellátást nyújtott volna a munka nélkül maradt embereknek. Azok az emberek, akiknek elég szerencséjük volt az álláshoz, attól féltek, hogy elveszítik munkájukat, és úgy végeznek, mint a sok kitelepített munkavállaló, akik „síneken lovagoltak” állást keresve.
Munkanélküliség a világon
A nagy gazdasági világválság foglalkoztatásra gyakorolt hatása jóval az Egyesült Államokon túlra is kiterjedt.
- A kanadai munkanélküliségi ráta még magasabb volt, mint az Egyesült Államokban, a kanadai munkaerő 30 százaléka munkanélküli.
- Glasgow-ban a munkanélküliség összességében 30 százalékra emelkedett. Az olyan területeken, mint Newcastle, ahol a fő iparág a hajógyártás volt, sokkal rosszabb volt a helyzet. A hajóépítő ipar különösen mély visszaesést élt át, így a munkanélküliségi ráta 70 százalékra nőtt.
- Több mint 200 munkás az Anglia északkeleti részén fekvő Jarrow-ból 1936 októberében Londonba vonult, hogy átadja a több mint 12 000 ember által aláírt petíciót, amelyben a kormány intézkedését kérte, mivel a régió szenved. rendkívüli szegénység. A miniszterelnök, Stanley Baldwin nem volt hajlandó találkozni velük, de sikeresen eljuttatták a petíciót a parlamenthez.
A Roosevelt Adminisztráció
Franklin Roosevelt egyik első lépése, amikor 1933-ban az Egyesült Államok elnöke lett, az volt, hogy 1933. március 6. és 13. között ünnepnapot nyilvánított. Kormányzata a biztosítási jogszabályok bevezetéséért is felelős volt. bankok.
Ráadásul Roosevelt kormánya volt felelős a gazdálkodók és lakástulajdonosok jelzáloghitel-könnyítését biztosító törvények elfogadásáért. Ennek eredményeként állami hitelgaranciák váltak elérhetővé az új lakástulajdonosok számára, és több millió ember kapott állami segítséget.
Vége a nagy gazdasági világválságnak
Az 1939-es második világháború beköszöntével a fegyveres erőkön belül és kívül egyaránt munkahelyeket teremtett a munkanélküli munkavállalóknak, és végül hozzájárult a nagy gazdasági világválság megszüntetéséhez. A gyárak fegyvereket, felszereléseket és egyéb katonai felhasználásra szánt tárgyakat kezdtek gyártani. A nők tömegesen léptek be a munkaerőpiacra, olyan munkákat végezve, amelyeket korábban férfiak töltöttek be, elindítva egy olyan tendenciát, amely a háborús erőfeszítések során is folytatódni fog.
