A munkanélküliség okainak és következményeinek megértése megmutatja, hogy a munkahely elvesztése milyen súlyos problémát jelenthet az érintett egyének és családjaik számára. A munkanélküliség a társadalmat, egész közösségeket és nemzeteket érinti. Az ok ismerete olyan adatokkal szolgálhat, amelyekkel orvosolni lehet bizonyos típusú munkanélküliségeket.
Munkateljesítménnyel kapcsolatos problémák
A gyenge munkavégzés miatt felmondott munkavállaló meggyőzően hangzik, hogy a munkavállaló nem felelt meg bizonyos munkaköri követelményeknek. Számos oka lehet azonban annak, hogy a munkavállaló teljesítménye gyenge. A munkáltatók és a felmondott munkavállalók tanulhatnak ezekből a problémákból, és felhasználhatják az információkat, hogy megakadályozzák az ilyen problémák jövőbeni megismétlődését.
Munkakészségek hiánya
A szakmai készségek hiánya miatti gyenge munkateljesítmény annak a jele lehet, hogy rosszul választották a felvételt. Ez azt jelentheti, hogy a munkáltató nem kínált megfelelő vagy semmilyen képzést a munkavállalónak. Lehetséges, hogy az alkalmazott megfelelő képzésben részesült, de nem volt alkalmas a munkára, vagy nem tudott előrelépni egy új készségeket igénylő munkakörben. További okok:
- Nem egyezik a rendelkezésre álló munkavállalók és a betöltendő pozíciók
- Munkásfelesleg a szabad pozíciókhoz képest
- A nyitott állások szakképzett munkaerő hiánya miatt nem lettek betöltve
A Robert Half Finance & Accounting felmérése számos teljesítményproblémát tárt fel. A felmérés azt mutatta, hogy az alkalmazottak teljesítményével kapcsolatos problémák 36%-a a szakértelem és a munkakörhöz való nem megfelelő illeszkedés miatt volt.
Tapasztalathiány
A fiatalok körében a munkanélküliségi ráta általában magasabb, mint a népesség más szegmenseiben. A tapasztalat hiánya megnehezíti a fiatalok elhelyezkedését. Catch 22 lesz belőle – nem szerezhetik meg a szükséges gyakorlati tapasztalatokat, hacsak nem találnak valakit, aki hajlandó felvenni őket. Ha a munkaadók speciális készségeket vagy tapasztalatot igényelnek egy adott munkához, számos megoldás áll rendelkezésre, például munkahelyi képzés, munkáltató által támogatott tanulószerződéses gyakorlati program és a képzés/oktatás egyéb formái.
Gyenge hozzáállás és viselkedési problémák
További gyenge teljesítményprobléma az alkalmazottak rendszerint késése vagy hiánya, rossz hozzáállás vagy egyéb viselkedési problémák. Az ilyen típusú teljesítményproblémák a munkatársakkal vagy a vezetőséggel fennálló személyiségi konfliktusoktól kezdve terjedhetnek. Ugyanez a Robert Half felmérés szerint a gyenge teljesítménnyel kapcsolatos problémák 17%-a személyiségi konfliktusokra vezethető vissza. Az ilyen típusú munkavállalóknak nehézségei lehetnek a jövőbeni munkahelyeken, hacsak nem történik hozzáállásmódosítás.
Rosszul meghatározott munkaelvárások
Gyakori munkavégzési probléma az, hogy a munkavállaló nem érti a munkaköri kötelességeket. A munkáltató nem határozta meg egyértelműen, és nem kommunikálta a munkavállalóval, hogy mik a munkavégzéssel kapcsolatos elvárásai. A Robert Half felmérés szerint a rossz munkateljesítmények meglepően 30%-a annak tudható be, hogy a munkáltató elvárásai nem voltak egyértelműek a munkavállaló számára. Robert Half azt tanácsolja, hogy a munkák gyakran túlmutatnak az utolsó hivatalos munkaköri leíráson, és a munkaerő-felvételi vezetőknek át kell adniuk ezeket az információkat, hogy elkerüljék ezeket a problémákat.
A rossz munkavégzés következményei az alkalmazottak számára
A különböző okok miatti gyenge munkateljesítmény következményei, mint például a munkaképesség, a tapasztalat, a hozzáállás és a munkahelyi elvárások, azonnali vagy késedelmes felmondás esetén is érinthetik a munkavállalókat. A rossz munkát végzők másik veszélye a cég elbocsátása. Amikor egy vállalatnak el kell bocsátania alkalmazottait, általában a gyengén teljesítőket bocsátanak el először.
Vállalati elbocsátások
A gyakori elbocsátásoknak két típusa van. Az egyik a szezonális, a másik pedig a tartós elbocsátások. Számos oka lehet annak, hogy egy vállalat elbocsátáshoz folyamodhat.
Ideiglenes elbocsátások
Az ideiglenes elbocsátásnak több oka is van. Ez szezonális elbocsátás lehet az iparág éves lassulása miatt. Munkanélkülinek tekinthető az a munkavállaló, aki ideiglenesen elbocsátják a munkából, és arra vár, hogy visszahívják. A legtöbb ilyen esetben a munkavállaló munkanélkülit kap.
Vállalati leépítés
Az elbocsátások leggyakoribb oka a létszámleépítés. A költségek csökkentése érdekében a vállalat leépíti a létszámot. Az okok, amelyek miatt egy vállalatnak szükség lehet a költségek csökkentésére, a verseny, az eladások elvesztése, a hiány és különböző gazdasági tényezők lehetnek.
Önkéntes elbocsátási ösztönzők az alkalmazottak számára
Bizonyos helyzetekben, amikor a vállalatnak csökkentenie kell költségeit és le kell számolnia, az alkalmazottakat ösztönözhetik a korengedményes nyugdíjba vonulásra. Ezeket a pénzbeli kifizetéseket szívesen látják a nyugdíjba vonulást fontolgató vagy közel nyugdíjba vonuló alkalmazottak.
Az üzleti modell átalakítása
A verseny, az új technológiák, a gazdaságosság, a piaci igények vagy az irányváltás miatt előfordulhat, hogy egy vállalatnak át kell alakítania üzleti modelljét. Ez gyakran megváltoztatja a szükséges változtatások végrehajtásához szükséges munkákat. Ez azt jelenti, hogy bizonyos állások megszűnhetnek, ami az alkalmazottak elbocsátásához vezethet.
Vállalati egyesülés vagy felvásárlás
Az összeolvadásban vagy felvásárlásban részt vevő vállalatoknak jellemzően el kell bocsátaniuk alkalmazottaikat annak érdekében, hogy a vállalkozásokat egybe tömörítsék. Ezek a forgatókönyvek a redundáns pozíciókkal kapcsolatos problémákat is felvetik, amelyek költséghatékonyabbá teszik két hasonló vagy azonos pozíció összevonását.
Cégzárás
Egyes vállalatok úgy dönthetnek, hogy leállítják működésüket és bezárják az üzletet. Ez egy drasztikus intézkedés, és számos oka lehet, például a piaci verseny hiánya, beszállítói problémák, rossz üzleti irányítás, természeti katasztrófa vagy más ok.
Az elbocsátások következményei az alkalmazottaknak
Az elbocsátásoknak számos negatív következménye van. Az elbocsátott munkavállalóknak másik állást kell találniuk, és általában a Foglalkoztatási Biztonsági Bizottságon keresztül jelentkeznek munkanélküli-segélyre. Az alkalmazottak lelkiállapota megsérülhet, és előfordulhat, hogy nem talál hasonló vagy a régi munkához hasonló fizetésű munkát. Ez anyagi, érzelmi és pszichológiai nehézségeket okoz.
Az állás elvesztésének személyes hatásai
A National Institutes of He alth jelentése szerint az Egyesült Államok munkanélküliségi rátája 2009 és 2011 között 9% és 10% között volt, a legmagasabb az 1980-as évek eleje óta. A munkahely elvesztése a munkavállalókra gyakorolt hatások közé tartozik a pszichés stressz, valamint a fizikai stressz. A dolgozók gyakran újraértékelik személyes értéküket, értékeikat és a társadalomban elfogl alt helyüket. Családjukkal és társaikkal való kapcsolataik olyan változásokon mennek keresztül, amelyek nem mindig pozitívak.
Az elbocsátások következményei a munkaadók számára
A munkaadó hírneve megsérülhet, és nehézségekbe ütközhet új alkalmazottakat vonzani, tartva a további elbocsátásoktól. A megmaradt dolgozók morálja jellemzően csökken. A Harvard Law Review szerint a közelmúltbeli elbocsátás túlélői a munkahelyi teljesítmény 20%-os csökkenésétől fognak szenvedni. A Harvard Business School, Teresa Amabile egy másik jelentése szerint 24%-kal csökkent az új találmányok száma egy olyan vállalatnál, amely alkalmazottainak 15%-át bocsátotta el.
Az elbocsátás további hatásai az önkéntes forgalomra
Egy tanulmány, amelyet Charlie O. Trevor és Anthony J. Nyberg, a Wisconsin-Madison Egyetem munkatársa a következőket állapította meg: "Például a marginális hatások elemzése azt jósolja, hogy egy átlagos vállalatnál 31%-kal nő a létszámleépítés utáni önkéntes fluktuáció, még akkor is, ha a leépítés mindössze 0,01 a munkaerőnek.." Ezenkívül az elemzés azt is előrevetíti, hogy ha egy vállalat nem rendelkezik jó üzleti gyakorlattal, és nem tudja elmondani a túlélő alkalmazottaknak, hogy a létszámleépítés előnyös, akkor a vállalat a megmaradt alkalmazottak 112%-ának felmondására számíthat.
Hagyj fel a viselkedéssel
Az elbocsátások másik következménye a dolgozók abbahagyási magatartásának kialakulása. A Wisconsin-Madison Egyetem Wisconsin School of Business közzétett egy tanulmányt, amelyben a kutatók azt találták, hogy az elbocsátottak jövedelme kevesebb volt életük során, munkájukhoz való hozzáállásuk, valamint testi és lelki egészségük is megsérült.
Elbocsátás utáni önkéntes forgalom
Az önkéntes fluktuáció közvetlen elbocsátást követő reakció ezeknek a munkavállalóknak. A kutatók azt találták, hogy az elbocsátásuk miatt meggyengült a kapcsolat új munkáltatóikkal. A tanulmányban kilépő magatartásként definiált alkalmazottak nem tudtak hűséget vagy elkötelezettséget kialakítani következő munkáltatójuk iránt.
- A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy az első elbocsátást követően 56%-uk valószínűleg felmond bármilyen munkahelyen.
- Ha az első alkalommal elbocsátott alkalmazottak egy olyan céghez mennének dolgozni, ahol elbocsátottak, 65%-uk valószínűleg azonnal felmond.
- A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az intézményesített létszámleépítés potenciálisan "nagyon következményes hatással lehet" az amerikai munkaerő stabilitására.
A munkanélküliség globális következményei
A Harvard Law Review azokról a lépésekről is beszámol, amelyeket egyes európai kormányok tettek az elbocsátások miatti önkéntes fluktuáció minimalizálása érdekében. Ezek az országok törvényeket hoztak, hogy megvédjék a munkavállalókat az elbocsátásokkal szemben azáltal, hogy a munkaadóknak meg kell indokolniuk az elbocsátást szükségessé tevő gazdasági és/vagy társadalmi okokat.
Magas munkanélküliségi következmények
A Global Finance jelentése szerint "a magas munkanélküliségi ráta veszélyezteti a növekedést és a társadalmi kohéziót". A munkanélküliség növekedésével az egyének bevételtől esnek el, a kormányok pedig a beszedett adók csökkenésétől szenvednek.
A társadalmi hatások gyengülése
A munkanélküliség várható hatásain túlmenően a társadalmi struktúrák a munkanélküliség hosszan tartó időszaka alatt összeomlanak. A társadalom pszichéje negatívan szenved, mert meggyengült a kormányba és az iparba vetett hit.
Világméretű munkanélküliségi ráta
A Global Finance jelentése szerint 2009-ben a világméretű munkanélküliségi ráta 5,9%-ra emelkedett a 2008-as pénzügyi világválság következtében. A munkanélküliségi ráta 2014-ig 5,5%-ra csökkent.
Az Egyesült Államokban a legalacsonyabb munkanélküliség 50 éve
A Bureau of Labor Statistics szerint az Amerikai Egyesült Államok növekvő gazdasági ereje továbbra is több munkahelyet teremt, és csökkentette a munkanélküliségi rátát.2018-ban a munkanélküliségi ráta az augusztusi 3,9-ről 2018 szeptemberében 3,7-re csökkent, ami 50 éve a legalacsonyabb munkanélküliségi ráta. 2019 júliusában is 3,7% volt a munkanélküliségi ráta.
A munkanélküliség okainak és következményeinek vizsgálata
A munkanélküliség okai és következményei összetettek, és gyakran nehezen elemezhetők az összes hozzájáruló tényező figyelembevétele nélkül. Mind a munkavállalókra, mind a munkáltatókra gyakorolt hatás hosszú távú lehet, és előre nem látható káros következményekkel járhat.
