A Fibonacci-számrendszer felfedezése egy egyszerű matematikai kérdéssel kezdődött: Ha csak egy pár nyúlból indulsz ki, hány pár nyúl lesz egy év végén? Akkor még senki sem tudta, hogy erre a problémára a választ a természet számrendszereként, a Fibonacci-sorozatként fogják emlegetni.
Fibonacci számsor
A ma már híres szabadidős matematikai probléma a nyulakkal kapcsolatban először a Liber Abaci vagy a Számítás könyve című könyvben jelent meg, amelyet Leonardo da Pisa, más néven Fibonacci írt 1202-ben. A probléma megoldása, a Fibonacci-számsor egy olyan számsor, ahol bármely két egymást követő szám összege megegyezik az őt követő számmal. Az 1-es számmal kezdődően a Fibonacci-sorszámok a következők: 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55, 89, 144, 233, 377, 610, és így a végtelenségig folytatódik.
Kapcsolat Phi-val
A Fibonacci-számsorozat másik érdekessége a phi-hez való egyedi kapcsolata. Bár a phi egy végtelen szám, sok célból általában a harmadik tizedesjegyig hajtják végre. A Fibonacci-sorozat bármely két egymást követő számának aránya majdnem pontosan phi, azaz 1,618. Például:
- 21 osztva 13-mal egyenlő 1,615
- 233 osztva 144-gyel egyenlő 1,618
- 610 osztva 377-tel egyenlő 1,618
A Fibonacci-sorozat negyvenedik száma után a phi aránya a tizenötödik tizedesjegyig pontos.
Phi és az aranymetszés
A természet tökéletes számának nevezett 1,618 vagy phi az aranyarány száma, amely a két mennyiség és azok egymáshoz való viszonyának aránya. Senki sem tudja biztosan, mikor történt a phi tényleges matematikai felfedezése. Ismeretes, hogy az ókori emberek, például az egyiptomiak használták a piramisok és a görögök a Parthenon építésekor.
Fibonacci-szekvencia a mindennapi életben
Az Aranymetszés a természet és az élet minden területén szerves szerepet játszik. Szinte mindenben megtalálható, ami az univerzumban létezik, és magában az univerzumban is. Megtalálható:
- Az élet minden formája
- Építészet
- Zene
- Természet
- Tudomány
- A művészetek
A Fibonacci-számsorozat és a Feng Shui
Amint az ősi kínai szöveg, a Zhouyi is mutatja, a korai kínaiak felismerték a természet mintáit, és lejegyezték az eredményeiket. Zhouyi a Yijing neve, amelyet a Változások Könyvének vagy I Chingnek is neveztek, a Han-dinasztia előtt. A híres orákulumban az emberek feljegyezték a világegyetem körülményeit és az általuk tapaszt alt körülményeket.
A tudásukat isteneiknek tulajdonítva ezek az ősi emberek megértették, hogy a qi (chi) egyetemes energiája a számokhoz kapcsolódik. Ezek az ősi emberek a természetben látott és tapaszt alt matematikai minták alapján fejlesztették ki a feng shui rendszerét. A feng shui alapelvei közül több is megfelel a Fibonacci-sorozat számainak:
- 1. szám: Taiji, ami középpontot jelent
- 2. szám: Yin és Yang
- 3. szám: Loushu Magic Square, más néven a Varázslatos Hármas tere vagy bagua, és az ég, a föld és az emberi qi kozmikus hármassága
- 5. szám: Öt elem vagy öt fázis, amelyek a következők: föld, tűz, víz, fa és fém
- 8. szám: Nyolc trigram vagy irány
Egyensúly és harmónia elérése
Az aranymetszet és a Fibonacci-számsorozat fontos fogalmak a feng shui gyakorlatában, mivel az elemek kényes egyensúlyára, valamint az emberi élet és a környezet közötti harmóniára vonatkozik. Arra is rávilágítanak, hogy mennyire fontos a tökéletesség érzékelésére összpontosítani a lakóterekben használt tárgyak alakjában, és arra, hogy ezeknek miként kell biztosítaniuk az egyetemes életenergia természetes egyensúlyát.
