A kövület szó hallatán valószínűleg a dinoszauruszcsontok jutnak az eszébe, de a kövület kifejezés sokféle egykor élő szervezetet felölel. A természettörténet fontos része, hogy többet megtudjunk a kövületekről és képződésükről.
Mik azok a kövületek?
A kövületek egykor élő állatok vagy növények megmaradt maradványai vagy nyomai. A kövületeknek két fő típusa van, a testfosszíliák és a nyomkövületek. A testfosszíliák olyan növények vagy állatok maradványai, amelyek egykor éltek. A leggyakoribb példák a dinoszauruszcsontok. A nyomkövületek egykor élő organizmusok jelei, például lábnyom.
Hogyan alakulnak ki a kövületek?
A kövületek többféleképpen alakulnak ki.
Penész és öntött fosszíliák (kőkövületek)
A kövületek többsége a penész és öntés nevű módszerrel keletkezik. A penész és az öntött kövületek a következő módon jönnek létre:
- Egy állat, például egy dinoszaurusz, meghal, és a meder aljára zuhan.
- Az állat húsa elrohad, vagy kisebb lények megeszik, csak a csontokat (csontvázat) hagyva hátra.
- Sár és homok (üledék) borítja a csontvázat.
- Sok éven keresztül lágy iszap és homokrétegek préselődnek a kemény kőzetbe.
- A csontokat a talajvíz kis cseppjei lassan elmossák, így szabad terek (természetes penészgombák) maradnak a régi dinoszauruszcsontok alakjában.
- Évmilliók után a talajvízben folyó apró szikladarabkák töltik be a penészt.
- Idővel az egész vázforma szilárd kőzetté válik.
- A csontvázat körülvevő szikla földrengések vagy a hegyek természetes felemelkedése során végül felemelkedik a Föld felszínére.
- A legfelső kőzetrétegeket az eső és a szél elkoptatja, felfedve a kövületeket.
- Vagy a paleontológusok (a kövületeket tanulmányozó tudósok) mélyen a Föld felszínébe ásnak, hogy megtalálják ezeket a kövületeket.
A következő videó animálja a folyamatot:
Egész állati kövületek
A paleontológusok egész állati kövületeket is találtak. Az olyan állatok, mint a gyapjas mamutok, több ezer évre is jégcsapdába eshetnek. Amikor ez megtörténik, az egész állat megmarad, és nagyon keveset változik, mire a paleontológusok megtalálják. A rovarok megakadhatnak a fa nedvében, amely megkeményedik, és borostyánnak nevezett anyagot képez. Amikor ez megtörténik, a borostyánban talált rovarok évmilliókkal később úgy néznek ki, mint amikor először beléptek a fa nedvébe.
Köves fa
A megkövesedett fa olyan fa, amely kővé vált. A Northern State University szerint a megkövesedés folyamata nem teljesen ismert. Valószínűleg azonban akkor fordul elő, ha hiányzik az oxigén, amikor a növények általában elpusztulnak. Ezeket a növényeket aztán az üledékek betemeti a vízben, például a folyómedrekben. A vízből származó ásványi anyagok a fában lévő nyílásokba jutnak, ami megőrzi a fa szöveteit (vagy helyettesíti a fás szövetet), és évmilliókon keresztül fosszíliákat képez.
Mennyi ideig képződnek a kövületek?
Sokszor a kövületek évmilliók alatt keletkeznek. Ez gyakran előfordul a penész- és öntött kőkövületeknél, a borostyánba ragadt rovaroknál és a megkövesedett fánál. A jégbe fagyott, egész állatból álló kövületek azonban azonnal kialakulnak, amint az állat körüli víz teljesen megfagyott. A fagyott kövületeket több száz vagy ezer éven belül is megtalálhatják, attól függően, hogy a paleontológusok mikor fedezik fel őket.
Hol és hogyan fedezik fel a kövületeket?
A kövületek számos helyen megtalálhatók. Általában azután fedezik fel őket, hogy felemelkedtek a Föld felszínére, és a szél, a földrengések és az eső miatt ki vannak téve. Néha a paleontológusok találják meg őket, akik keresik őket.
Víz közelében
A kövületek általában üledékes kőzetek közelében találhatók, amelyek mocsarakban, folyókban, tavakban és óceánokban keletkeznek, amikor az agyag, iszap, iszap és homok évmilliók alatt megkeményedik. Tehát sok kövület található a víztestek vagy a víztestek által korábban elfogl alt terek közelében. A Kaliforniai Egyetem Őslénytani Múzeuma szerint például az első dinoszaurusz-fosszíliák felfedezése Észak-Amerikában 1854-ben volt, amikor Ferdinand Vandiveer Hayden feltárta a Missouri folyót.
Jégben
Palomar College azt állítja, hogy a jégkorszakból származó egész gyapjúmamutokat találtak Szibéria tundrájában, a legrégebbi emberi maradványokat pedig 1991-ben fedezték fel az olaszországi Alpokban fagyott állapotban.
Erdőkben
Az erdők olyan helyek, ahol a fanedvekben vagy a megkövesedett fában megkövesedett rovarokat találhat. Például 2007-ben Mexikóban egy bányász borostyánban konzervált leveli békát talált, amely 25 millió éves lehet. 2014-ben pedig a régészek egy 1300 éves múltra visszatekintő ősi falut fedeztek fel a Petrified Forest Nemzeti Parkban; a talált leletek között vannak megkövesedett fából készültek (lándzsák, kések és kőeszközök).
Fedezze fel a múltat
A kövületekről tanulni szórakoztató és érdekes, különösen akkor, ha valódi kövületeket találhat otthona közelében vagy utazás közben. A kövületek megmutatják, hogyan néztek ki korábban az állatok, hol éltek, és miért halhattak ki (halhattak ki).
