2010-ben az UNESCO felvette a francia konyhát a „szellemi kulturális örökségnek” nevezett kulturális objektumok listájára. A francia gasztronómia e megtiszteltetésig tartó hosszú története óriási, és nemcsak a francia királyok és királynők évszázadai, hanem a környező és távoli kultúrák is befolyásolták ezt a történelmet.
Korai francia konyha
A középkorban a francia ételek már sok ember életének fontos részét képezték, de egy francia étel akkoriban egészen másképp nézett ki, mint manapság. A legnagyobb különbség talán az, hogy ezalatt rengeteg különféle étel készült egy-egy étkezéshez, de egyben tál alták őket. Ezt az ételmegjelenítési módot találóan service en confusion néven nevezték el, amikor minden ételt egyszerre tettek az asztalra, és az ételek nagy részét kézzel fogyasztották el. A különféle ételek külön fogásként történő feltálalásának gyakorlata csak évszázadokkal később kerül bevezetésre, mint ahogy az is, hogy mindenkit az asztalnál szolgálnak fel, ahelyett, hogy az ételeket családias módon tennék az asztalra.
Annak ellenére, hogy az emberek felszolgálják és ették az ételeket, a 21. századi francia ételek sok jellemzője már a helyén volt. Ebben az időszakban az ételek már gazdag, fűszerekkel töltött szószokat tartalmaztak. Bár a technikák akkoriban eltérőek voltak, sok étel gyökere ebben az időszakban gyökerezik, mint például az édes péksütemények és a szósszal vagy mustárral felszolgált nagy húsdarabok. Az alkoholos italok fogyasztásának kultúrája is létezett, de a sör gyakoribb volt, mint a bor.
Egy másik fontos párhuzam mostanáig, hogy az ételek vizuális vonzerejét már a középkorban is a legfontosabbnak tartották. Az esztétika megváltozott, de az elképzelés, hogy az étel nem csak az ízlelőbimbók csemege, hanem vizuális lakoma is, stabil maradt.
Későbbi olasz hatás
Amikor Catherine de Medici Franciaországba érkezett az 1540-es években, olasz hatások érkeztek vele. Bár az ételek vizuálisan mindig is vonzóak voltak Franciaországban, az étel, mint színház gondolata új volt. Franciaország királynője, majd anyakirálynője uralkodása alatt (három fia lett Franciaország királya), az általa rendezett vacsorák elősegítették a francia konyha előrehaladását a történelemben. Ebben az időszakban váltak fontossá a finom étkészletek és üvegedények, és a színhasználat is a középpontba került. Ez idő alatt új élelmiszereket is bemutattak, mind a Földközi-tengerről, mint a paradicsom, akár a távoli vidékekről, mint például a zöldbab, amely először érkezik Franciaországba az Újvilágból.
A francia tanfolyamok megjelenése
A modern francia étkezés egyik meghatározó jellemzője, hogy több fogásból áll, amelyeket lassan, egymás után tálalnak. Ezt a koncepciót Versailles-ban XIV. Lajos király vezette be. Ahelyett, hogy megengedte volna, hogy az ételeket „zavarodottan” szolgálják fel, mint korábban, a Napkirály arra biztatta a szolgákat, hogy egy-egy ételt hozzanak magukkal. Ebben az időszakban váltak általánossá az ezüsteszközök is.
Történelmi séfek hagyományos ételeket készítenek
Carême
Carême a történelem egyik legismertebb francia szakácsa. A világot járva a kortárs francia étkezés egy másik jellemzőjét hozta vissza Franciaországba: minden vendég asztalnál való kiszolgálását, amit Oroszországban tanult meg. Carême az ételekkel készített lenyűgöző építészeti bravúrjairól is ismert volt, például péksüteményekből és kenyerekből hidakat és tornyokat készített. Egy séta a divatos francia pékek és cukrászdák kirakatai mellett megerősíti, hogy ez a gyakorlat még mindig kedvenc Franciaországban.
Montagné
Montagné egy másik nagyszerű francia séf, aki megírta azt, amit ma is a francia konyha Bibliájának tartanak: a Larousse Gastronomique-t. Átfogó könyv, minden részletet tartalmaz, amely egy hibátlan francia étkezéshez szükséges. Ez a foglalás segített elhozni az általa írt szabványokat Franciaország minden szegletébe, csökkentve a regionális konyhák hatását, és növelve a nemzeti, francia konyhaművészet hatását.
Escoffier
Az Escoffier felelős az éttermekben a modern ételkészítési módért, ami azt jelenti, hogy egy-egy étel egyes részét különböző emberek készítik el. Míg az egyik szakács a húst grillezi a tökéletesre, egy másik a szószt készíti el. Ez a főzési mód lehetővé tette, hogy az étel minden elemét az adott területre szakosodott személy készítse el, valamint biztosította, hogy minden összetevő még forró legyen, amikor az asztalra kerül. Sokan Escoffier-t tartják a francia haute cuisine megteremtésének legkiemelkedőbb alakjának. Ezeket a hagyományos ételeket mára a nouvelle konyhával ötvözték, és így alkották meg azt, ami a 21. században megszokott.
Megszületik a Nouvelle konyha
Az 1950-es évek óta a francia ételeket finomították és visszafogták. Míg a művészi alapelvek és az íz finomítása továbbra is központi maradt, ez az időszak csökkentette az étel adagméretét, és növelte a tálaláshoz szükséges tányér méretét, valamint az étel körüli díszítések számát. A tanfolyamok száma csökkent, étkezéstől és alkalomtól függően változott. Például, míg egy hétközi ebéd csak három fogásból állhat, hétvégén a hétfogásos étkezés gyakori.
Francia ételek élvezete
Míg sok hagyományos, nemzeti és regionális étel bővelkedik a modern francia éttermekben, a francia szakácsok híresek az innovációról és az alapanyagok felhasználásáról a szezonban, amikor a legbőségesebb vagy a legízletesebb. A francia ételek nem csak finomak és gyönyörűek, de egy francia étteremben elfogyasztva kellemes élvezet minden érzékszerv számára. A francia konyha elsajátítása évtizedekig is eltarthat, de a francia éttermek ezt a művészi gasztronómiát a világ minden tájáról eljuttatják a mecénásokhoz. A francia konyha modern ételeit alkotó elemek mindegyike a francia konyha történetének más-más korszakából származik, de mindegyik együtt egy fantasztikus kulináris kultúrát hoz létre.
