A talajszennyezés hatásai

Tartalomjegyzék:

A talajszennyezés hatásai
A talajszennyezés hatásai
Anonim
Szemét
Szemét

A talajban lévő szennyező anyagok nemcsak a földet szennyezik, hanem messzemenő következményekkel is járnak. Forrása lehet mezőgazdasági, ipari (beleértve a bányászatot és kohászatot) és a települési hulladékok. A savas esők, a vízszennyezés átterjedése a környező strandokra és folyópartokra, a szemét, sőt az új építkezések is a talajszennyezés forrásai lehetnek.

Kémiai hatások az életre

A talajszennyezés okozta egyik legnagyobb veszély az ökoszisztémára a vegyi szennyeződés. A műanyagok, a hulladékokban lévő toxinok, például a fagyálló és más vegyszerek beszivárognak a talajba, ahol megmaradnak. Ezek a vegyszerek szennyezhetik a talajvizet és a talajt. Ide tartoznak a perzisztens szerves szennyező anyagok (POP), amelyek a vegyszerek egy speciális csoportját alkotják.

A perzisztens szerves szennyező anyagok szennyezik a talajt

Az International Institute Sustainable Development Bulletin (IISD) 2019-ben kifejti, hogy a POP-ok az iparban és/vagy a mezőgazdaságban használt vegyi anyagok. Ezek a peszticidek sokáig a környezetben maradnak.

  • Példák a POP-okra: DDT, dioxinok és poliklórozott bipenolok (PCB-k).
  • Tizenkét POP-ot tiltott be a Stockholmi Egyezmény, az Egyesült Nemzetek környezetvédelmi programja, amelyet az Egyesült Államok egyetértésben írt alá.
  • Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2008-as jelentése kifejtette, hogy a POP-ok a peszticidek nem szándékos melléktermékei. Előállíthatók "szén, tőzeg, fa, kórházi hulladék, veszélyes hulladék vagy kommunális hulladék elégetésével". A POP-okat az autók károsanyag-kibocsátása is előállíthatja.
  • 2019-ben a WHO kiadott egy frissített peszticidkezelési magatartási kódexet, amely a mezőgazdasági ágazat és a kormányzati szabályozó hatóságok számára készült a peszticidek ellenőrzésére vonatkozó útmutatóként a közegészség és a környezet védelme érdekében.

Hatás a biodiverzitásra

Minden vegyszer, beleértve a POP-okat is, mérgezi a talajt. Ez bizonyos típusú növények és állatok elvesztéséhez vezethet.

  • A vegyszerekkel megmérgezett talajban növő növények szennyeződhetnek és túlélhetik, továbbadva a szennyeződést a legelő állatokra, vagy a növények egyszerűen elpusztulnak.
  • A növényektől függő állatok megehetik a fertőzött növényeket, megbetegedhetnek és elpusztulhatnak.
  • Ha a növények elpusztulnak, a tőlük táplálékforrásként függő állatoknak el kell vándorolniuk, hogy egészséges növényeket keressenek. Ez az állatok beáramlását okozza olyan területekre, ahol nincs elegendő növényi táplálék a fenntartásához. Az állatállomány túlzsúfoltsága betegségekhez és/vagy éhezéshez vezethet.
  • Az emberre különféle vegyi anyagok hatással vannak, amelyek bejutnak a táplálékláncba, és jelen vannak az emberek által fogyasztott élelmiszerekben. Ez különösen elterjedt az állati táplálékforrásokban, ahol a zsírsejtekben vegyi anyagok halmozódtak fel, amelyet bioakkumulációnak neveznek.

POP vízben, vízi utakon és óceánokban

A POP-ok a vízi utakban és az óceánokban is felhalmozódnak a mezőgazdaság és a városi lefolyás révén. Ezek a szennyező anyagok nagy távolságokra terjednek a bolygó körül, és hatással lehetnek azokra a területekre, ahol nem használják a vegyszereket.

Bioakkumulációs veszély

Egy 2016-os tudományos tanulmány megállapította, hogy a POP-ok még mindig veszélyt jelentenek a tengeri élővilágra a biológiai felhalmozódásuk miatt. A WHO jelentése felsorolja, hogy a POP-ok milyen hatással lehetnek a vadon élő állatokra, ha évszázadokig változatlanok maradnak. Ezek hatással vannak az immun-, enzim- és reproduktív rendszerre, és daganatokat okoznak emlősökben, hüllőkben, halakban és madarakban. Néhány látható változás a madártojás héjának elvékonyodása, valamint a fókák, csigák és aligátorok populációjának csökkenése.

Károsító hatások a földre

Ha erős a talajszennyezés, az károsítja a talajt. Ez az ásványi anyagok és a hasznos mikroorganizmusok elvesztéséhez vezet, ami befolyásolja a talaj termékenységét. Ez azt jelenti, hogy az őshonos növények nem tudnak növekedni ezeken a területeken, és megfosztják az ökoszisztémát az állatok táplálékforrásától.

Invazív növényfajok elterjedése

Az ökoszisztémákat a szennyezés is felboríthatja, ha a talaj nem képes eltartani az őshonos növényeket, de más növényzetet még így is képes eltartani. Az invazív gyomok, amelyek elfojtják az őshonos növényzet fennmaradó forrásait, a szennyezés által legyengült területeken kinőhetnek. A Floridai Egyetem jelentése szerint az invazív gyomok gyakran bekerülnek a területekre udvari vagy építési hulladéklerakás során.

A termékenység elvesztése

Az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FOA) rámutat, hogy a műtrágyák és peszticidek túlzott használata elpusztítja a hasznos talaj mikroorganizmusait, csökkenti biológiai sokféleségüket, ami pusztító következményekkel jár a talaj egészségére nézve. A mikroorganizmusokra szükség van néhány dologhoz, amelyek hozzájárulnak a talaj termékenységéhez, például:

  • A mikroorganizmusok felelősek a tápanyag-ciklusért, amely a tápanyagokat a növények számára hasznosítható formákká alakítja.
  • A mikroorganizmusok lebontják a mérgező vegyületeket, amelyek a mezőgazdasági vegyszerek melléktermékei, amelyek csökkentik a talaj szennyezését. Ha a mikroorganizmusok nincsenek jelen a talajban, a szennyezés felhalmozódik, és továbbra is mérgezővé válik.
  • A FAO arra figyelmeztet, hogy a talaj önmagában is dinamikus ökoszisztéma. Ha ez az egyensúly felborul, az kihat a növények, állatok, majd az emberek egészségére.

Talajerózió

Néha a szennyezés olyan mértékben károsíthatja a talajt, hogy a növényzet már nem tud növekedni a szennyezett területen. Ez talajerózióhoz vezethet. Az Aggódó Tudósok Szövetsége szerint a talajerózió gyakori a mezőgazdasági területeken.

Talajerózió
Talajerózió

Műtrágyák és növényvédő szerek

A műtrágyák és növényvédő szerek elpusztítják a mikroorganizmusokat, amelyek a talajszerkezetet javító szerves anyagok lebontásához szükségesek. A FAO erózióról szóló dokumentuma kifejti, hogy "majdnem minden olyan talaj, amely kevés vagy egyáltalán nem tartalmaz szerves anyagot, nagyon érzékeny az erózióra."

  • A szerves anyagok elősegítik a talaj vízfelvételét és tárolását.
  • A szerves anyagok nagyobb aggregátumokkal kötik meg a talajt, például ásványi kristályokkal, mineraloid részecskékkel vagy kőzetrészecskékkel.
  • A gomba segít összekötni a talajrészecskéket. A FAO szerint a vegyszerek miatt megváltozott talaj sótartalma (sómennyisége) csökkentheti a gombafajokat és a gombák számát is, ami miatt a talaj eróziós veszélyt jelent azóta.
  • Az erózió a termőtalaj elvesztéséhez vezet a földben. A World Wildlife Fund jelentése szerint a föld felső talajának fele az elmúlt 150 évben elveszett. Ez csökkentheti a talaj termelékenységét, és szennyezést okozhat a vízi utak eltömődésével.

Szennyezés terjedése

A talajszennyezést okozhatják szennyezett területek, szennyezett vízi utak, vagy a levegőszennyezésből származó savas esők. Ez a szennyezés továbbterjedhet, és negatív hatással lehet a környező környezetre.

  • A tisztítóhelyeken lerakott vegyszerek a föld alá szivárognak, és szennyezik a talajvízforrásokat.
  • Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) hangsúlyozza e károk korlátozásának és megfékezésének fontosságát, mivel a talajvizet ivásra és mezőgazdasági célokra használják.
  • Az EPA szerint a szennyezés egyik fő formája a tápanyagszennyezés, amelyet részben a mezőgazdasági műtrágyák kifolyása okoz. A víz megnövekedett nitrátszintje már kis mennyiségben is káros lehet a csecsemőkre.
  • Az ebből eredő légszennyezés befolyásolhatja az emberi "légzési képességet, korlátozhatja a látást és megváltoztathatja a növények növekedését". Ezenkívül a vízi utakban oxigénhiányhoz vezethet, ami befolyásolja a halak életét.

Egészségügyi kockázat az emberek számára

Nehézfémek és POP-szennyező anyagok a talajszennyezésben. Ezek komoly egészségügyi aggályokat vetnek fel.

Heavy Metal

A talajban lévő nehézfémek szennyezik az élelmiszereket és a vizet, növelve a rák kockázatát. Például:

  • Kínában a "rákos falvak" olyan területekhez kapcsolódnak, ahol a vegyi peszticidek és más nehézfémek túlzott kijuttatása által szennyezett földterületeken gazdálkodnak egy 2015-ös tudományos publikáció szerint.
  • Európában a becslések szerint az arzén, az azbeszt és a dioxinok okozzák a rákos megbetegedést; neurológiai károsodást és alacsonyabb IQ-t az ólom és az arzén okoz. A vese-, csont- és csontbetegségek olyan szennyező anyagokból erednek, mint az ólom, a higany, a fluor és a kadmium. Bár az emberek és a társadalom költségeit már most is több millió dollárban számolják, az Európai Bizottság 2013-as jelentése szerint feltételezhető, hogy ezek a kárbecslések nem elég átfogóak.
  • Az EPA elismeri, hogy az emberre és a vadon élő állatokra egyaránt hatással lehet a szennyező anyagok belélegzése, elfogyasztása (vízzel vagy táplálékforrással) vagy érintésük révén. Országos szinten azonban nincs becslésük a károkról.

POP expozíció

A POP-ok egészségügyi hatásai az akut és krónikus expozícióból is származnak. Ezek az expozíciók az élelmiszer-szennyeződésben és a környezeti hatásokban egyaránt megtalálhatók.

  • Az IISD kimondja, hogy a POP már kis adagokban is "rákhoz, a központi és perifériás idegrendszer károsodásához, immunrendszeri betegségekhez, szaporodási rendellenességekhez és a csecsemők és gyermekek normális fejlődésének megzavarásához vezet."
  • Élelmiszerszennyezés miatti tömeges mérgezés is előfordult.
  • A WHO 1968-as adatai szerint a PCB-vel és PCDF-ekkel szennyezett rizsolaj több mint ezer embert érintett Japánban és Tajvanon. Még hét évvel azután is, hogy a nők ki voltak téve ezeknek a POP-oknak, kisebb torzulásokkal és viselkedési problémákkal küzdöttek a világra.

Társadalmi hatások

Az EPA tanulmányt mutat be öt közösségről és a barnamezős területek újjáépítésére tett erőfeszítéseikről. A városi területeken található barnamezők vagy szennyezett földterületek negatív társadalmi hatásai pusztítóak. Ezek a következők:

  • A munkahelyek növekedésének, a gazdasági fejlődésnek és az adóbevételeknek határa
  • Szomszédos ingatlanok értékének csökkenése
  • A szenvedő közösségek bűnözési arányának növekedése
Szemét az utcákon
Szemét az utcákon

A talajszennyezés kezelése

A talajszennyezés sok hosszan tartó hatását, mint például a vegyszerek talajba szivárgását, nem lehet könnyen visszafordítani. A talajszennyezés elleni küzdelem legjobb módja annak megakadályozása, hogy ez megtörténjen. Az újrahasznosítási erőfeszítések fokozása és a talaj túlzott használatának megakadályozása, amely savassá teszi és szennyezi a közeli területeket, megakadályozza a probléma terjedését. Amikor csak lehetséges, járuljon hozzá a tisztítási erőfeszítésekhez, hogy megakadályozza a talajszennyezés súlyosbodását.

Ajánlott: