Az egyik legvitatottabb oktatási kérdés jelenleg az, hogy legyen-e középiskolai szünet. Míg az egyik oldal a mai fiatalok körében tapasztalható növekvő elhízási arányt tartja fenn, a másik oldal arra, hogy az amerikai oktatási rendszer sok más ország mögött lemarad.
A vita a középiskolai szünetről
A középiskola csak az 1960-as és 1970-es években vált iskolatípussá az Egyesült Államokban. Ez idő alatt igyekeztek felismerni az idősebb gyermekek és a tinédzserek közötti fejlődésbeli különbségeket. Ahogy a gyerekek öregszenek, az oktatás egyre inkább a felnőttkorra való felkészülés irányába torzult, ami kevesebb szünetet és több munkát jelentett.
Szabályzat és statisztika
A szünetről továbbra is az iskola igazgatója vagy adminisztrációja dönt, de gyakran tapasztalható, hogy a szünet a gyermekek idősödésével csökken. A napi szabadidő csökkenésének szemléltetésére a Benefits of Recess jelentés rámutat, hogy az iskolák 90 százaléka kínál napi szünetet az ötödik osztályosoknak, de csak 35 százalékuk a hatodikosoknak. A középiskolai szünet magában foglalja a fizikai aktivitást a felfedező programok, a délelőtti szünetek, az ebédidőben végzett intramurális tevékenységek vagy az egészség- és fitneszklubok során.
Az Egészségügyi és Testnevelési Társaság (SHAPE America) 2016-os Shape of the Nation jelentése pillanatképet ad arról, hogyan néz ki a szünet az Egyesült Államokban a serdülők számára.
- 15 államban van egy kötelező minimális idő, amit a középiskolásoknak vagy középiskolásoknak a testneveléssel kell tölteniük.
- A közép- és középiskolások szüleinek 87 százaléka támogatja az iskolai fizikai aktivitás követelményeit.
- A 35 államból válaszoló iskolák közül egyik sem követeli meg a fizikai aktivitás szünetét a középiskolában vagy a középiskolában.
- Az államok mindössze 25 százaléka ír elő heti minimális fizikai aktivitási időt ezen az osztályon.
Miért mondják az ellenzők, hogy a középiskolai szünet nem szükséges
Több mint néhány olyan tényező van, amelyek miatt egyes oktatók elhitették, hogy a szünet nem szükséges.
Oktatási szabványok
Amikor a recesszió megszüntetésének trendje először kezdett kialakulni, az a nemzetközi versenyre adott válasz volt. 1983-ban Charles Doyle jelentést tett közzé A Nation at Risk (A nemzet veszélyben) címmel. Ebben kiemelte, hogy az egyesült államokbeli hallgatók számos szempontból alulmaradnak nemzetközi társaikkal szemben. Más országokban idegen az a koncepció, hogy egy iskolai nap szabadidőt töltsenek el. A világ más részein lévő iskolákban évente több napot, napi több órát tartanak, szigorúbb időbeosztással.
A logikus következtetés az volt, hogy az amerikai diákok nem töltöttek elegendő időt az iskolában a tanulásra összpontosítva. A jelentés szabványosított tesztelésre szólított fel, és nyomást gyakorolt a diákokra és a tanárokra, hogy teljesítsenek, ami azt jelenti, hogy több időt kell fordítani a tanulásra és a tesztekre való felkészülésre. A világ tudományos versenyének számos híve ragaszkodik ehhez az érvhez, amely azt sugallja, hogy az amerikai iskoláknak kötelességük olyan magas színvonalon nevelni a diákokat, amelyek felkészítik őket arra, hogy szakmailag versenyezzenek a globális piacon.
Iskolai költségvetés
Az iskolai költségvetés szűkös, de a szünet felügyeletet és felszerelést igényel. Sok iskola számára a rossz felszereltség vagy az iskolai alkalmazottak hiánya lehetetlenné teszi az olyan fakultatív programokat, mint a szünet. Azok az iskolák, amelyek nehezen fizetnek a könyvekért és az osztálytermi anyagokért, vagy ha leromló épületekkel néznek szembe, jobban járhatnának anélkül, hogy szünetet kellene tartaniuk, amikor alig tudnak hatékony oktatást biztosítani. A játszóterek, a pályák, a tornatermek, a játékok, a sportfelszerelések és a szünetben lévő monitorok mind olyan pénzbe kerülnek, amivel sok iskola nem rendelkezik. Amikor rendelkezésre áll finanszírozás, egyesek azt állítják, hogy a tanulási környezetekre és anyagokra kell összpontosítani, nem pedig a játékra.
The Pro-Recess Movement
A szünet megmentésének ötlete 2006-ban kapott nagy nyilvánosságot, amikor a Cartoon Network az Országos Szülői és Tanári Szövetséggel közösen kampányt indított Rescuing Recess néven. A fő cél az írásbeli politika népszerűsítése volt helyi és állami szinten, amely védi a tanulók szüneteit a hatodik osztályig. A Benefits of Recess jelentés elmagyarázza, hogy a középiskolások számára a szünet irányába mutató mozgás hogyan csapódott le 2011-ben, amikor a Chicago Public Schools lett az első nagy városi körzet, amely bejelentette, hogy a szünetet napi kötelezővé tette a középiskolában.
Fizikai előnyök
A 10 és 17 év közötti gyerekek nagyjából 30 százaléka elhízott vagy túlsúlyos az Egyesült Államokban. Ennek a problémának egy része az ételválasztáshoz, egy része pedig a fizikai inaktivitáshoz kapcsolódik. Ezenkívül a Shape of the Nation Report átfogó kutatást közöl a serdülők fizikai aktivitásáról:
- Elősegíti a növekedést és fejlődést
- Segít a krónikus betegségek megelőzésében felnőtteknél
- Javítja a csontok egészségét és az izmok fittségét
A középiskolai szünet érzelmi és viselkedésbeli előnyei
Susan Meyer, a Meads Mill Middle School igazgatója azt javasolja: "A középiskolás gyerekeknek éppúgy szükségük van a lazításra és a gondolkodásra, mint a felnőtteknek." Szülői önkénteseket, és az ebédidőben időt fordít a szünetre, ami segít a szülőknek kapcsolatba lépni gyermekeikkel és az iskolával, miközben a gyerekek pihenhetnek, és lehetőséget kapnak arra, hogy támogatást találjanak barátaiktól.
Az öngondoskodás fogalmának szellemi szünetek tartásával és a társasági idő eltöltésének ösztönzése előnyökkel járhat a tinédzserek érzelmi egészsége és iskolai viselkedése szempontjából. A középiskolások szünetének visszaállítása után az Uijongbu Nemzetközi Keresztény Iskola (ICSU) egy év alatt jelentősen csökkentette a letartóztatások számát.
A középiskolai szünet kognitív előnyei
Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia napi 60 perc közepes vagy erőteljes tevékenységet javasol minden gyereknek, beleértve a serdülőket is. Ezek a szakértő orvosok azt mondják: "A kognitív feldolgozás és a tanulmányi teljesítmény a koncentrált tantermi munka rendszeres szünetétől függ." A leghatékonyabb szünetek gyakoriak és elég hosszúak ahhoz, hogy lehetővé tegyék a mentális dekompressziót.
A középiskolai szünet hitelessége
Kutatók, döntéshozók, iskolák, diákok és szülők gyűlnek össze, hogy a jelenlegi kutatásokkal és elméletekkel felvértezve mérlegeljék ezt a vitát. Bár mindkét oldalról szólnak erős érvek, további kutatásra van szükség a középiskolai szünetekkel kapcsolatban.
