Tudománytípusok

Tartalomjegyzék:

Tudománytípusok
Tudománytípusok
Anonim
Laboratóriumi lombikok
Laboratóriumi lombikok

A tudomány különböző formái gyakran olyan tág alegységekre oszthatók, mint az élettudományok, a fizikai tudományok és a földtudományok. Bár sok átfedés van a tudományok között, az egyes típusok közötti különbségek ismerete elengedhetetlen a kezdő természettudományos hallgató számára.

Élettudomány

Az élettudomány magába foglal mindent, ami élő, beleértve az embereket, állatokat, növényeket, még az olyan kicsi dolgokat is, mint a baktériumok vagy vírusok.

Biológia

  • Anatómiai modell
    Anatómiai modell

    Anatómia – Az anatómia az állatok, növények és emberek formájával és funkciójával foglalkozik.

  • Sejtbiológia – A sejtbiológia a sejt mint teljes egység vizsgálata.
  • Kronobiológia – A biológia ezen területe azt vizsgálja, hogy az élő szervezetek ciklikus jelenségei hogyan lépnek kölcsönhatásba a környezettel.
  • Fejlődésbiológia – A fejlődésbiológia a fejlődési folyamat tanulmányozása a zigótától a teljes szerkezetig. Ez magában foglalja az embriológiát is, amely az embriófejlődés tanulmányozása.
  • Genetika – A genetika a gének és az öröklődés tanulmányozása. Gyakran több altudományra oszlik:

    • Epigenetika – Az epigenetikával foglalkozó tudósok olyan öröklődő változásokat vizsgálnak, mint például egy adott gén kifejeződése, amelyeket a mögöttes DNS-szekvencia változásaitól eltérő mechanizmusok okoznak
    • Genomika – A genomika a genetika azon tudománya, amely az emberi genom feltérképezésével foglalkozik.
  • Szövettan – A szövettan a növények és állatok sejtjeinek és szöveteinek anatómiájával foglalkozik.
  • Evolúcióbiológia – Az evolúcióbiológusok tanulmányozzák a különböző fajok eredetét és időbeli változásait. Ezek a tudósok azt vizsgálják, hogyan változik a genetika, hogyan alkalmazkodnak a fajok, és általában arra törekednek, hogy rögzítsék a földi élet történetét.
  • Fotobiológia – A fotobiológia a fény és az élőlények kölcsönhatásának tudományos tanulmányozása. A terület magában foglalja a fotoszintézis, a vizuális feldolgozás és a biolumineszcencia tanulmányozását, hogy csak néhányat említsünk.

Növénytan

A botanika tág értelemben a növények tudományos tanulmányozása. Számos különböző szakterület létezik.

  • Női kutató
    Női kutató

    Bryology – A bryology a mohák, a máj és a szarvasfű tanulmányozása.

  • Dendrológia – A dendrológia a fás szárú növények tanulmányozása.
  • Lichenológia – A lichenológusok a zuzmókat tanulmányozzák, amelyek szimbiotikus gombák, amelyek fotoszintetizáló partnerrel rendelkeznek.
  • Mikológia – A mikológia a gombák és más növények tanulmányozása, amelyek spórákon keresztül szaporodnak, és nem fotoszintézis útján készítik maguknak táplálékot.
  • Palinológia – A palinológia a pollen és a spórák tanulmányozása. Értelemszerűen ez lehet a jelenlegi élő fajokban vagy fosszilis formában.
  • Fikológia – A fizológia az algák tanulmányozása.

Ökológia

Az ökológia azt vizsgálja, hogy az élőlények hogyan lépnek kapcsolatba környezetükkel.

  • Zöld világ
    Zöld világ

    Autekológia – Az autekológia elsődleges célja egyetlen faj vizsgálata a környezetében. Az itteni tudósok a fajok viselkedését, szükségleteit és természetrajzát igyekeznek megérteni olyan változók tanulmányozásával, mint a fény, a páratartalom és a rendelkezésre álló tápanyagok.

  • Bentikus ökológia – A „bentikus” kifejezés az óceán fenekén lévő zónára utal. A bentikus ökológusok azt vizsgálják, hogy mi szabályozza az óceán fenekén lévő ökoszisztémák biológiai sokféleségét, szerkezetét és működését.
  • Konzerválási ökológia – A természetvédelmi tudomány célja, hogy megtalálja a módját a fajok kihalásának elkerülésének.
  • Ökofiziológia – A tudósok ezen a területen vizsgálják az egyén alkalmazkodását a környezethez.
  • Ökotoxikológia – Az ökotoxikológusok a mérgező vegyi anyagok különböző populációkra gyakorolt hatásait tanulmányozzák, beleértve a szárazföldi, édesvízi és tengeri ökoszisztémákat. Általában ezek a mérgező vegyszerek szennyező anyagok, de néha előfordulhatnak a természetben is.
  • Makroökológia – A makroökológusok tágabb perspektívából nézik az ökológiát, általánosított mintákat keresve nagy térbeli léptékben, amelyet a statisztikai összefüggések keresése jellemez a biológiai sokféleség eloszlásának történelmi és földrajzi perspektívából történő magyarázatához. A makroökológia ellentéte a mikroökológia, amely az ökológiai folyamatokat percenkénti vagy lokalizált léptékben vizsgálja.
  • Mikrobás ökológia – Ahogy a név is sugallja, a mikrobiális ökológusok a mikrobák környezetét és egymás közötti kölcsönhatásait vizsgálják.
  • Molekuláris ökológia – Ez a tudomány genetikai adatokon keresztül igyekszik megérteni az ökológiát. A genetika modern fejlődésének köszönhetően a tudósok számszerűsíthetik a genetikai hasonlóságokat és különbségeket egy adott populációban, és megválaszolhatják az adott populáció környezetéhez viszonyított evolúciójával kapcsolatos kérdéseket.
  • Szinekológia – A szinekológia az ökológiai közösségen belüli együttélő fajok közötti kölcsönhatásokra összpontosít.
  • Paleoökológia – A paleoökológusok a kövületek tanulmányozását használják fel, hogy megértsék a természettörténetben szereplő fajok ökológiáját.
  • Restaurációs ökológia – A helyreállítási ökológusok kitalálják, hogyan lehet helyreállítani az általában emberi tevékenység által megzavart vagy károsodott helyszíneket.

Orvostudomány

Az orvostudomány a gyógyítás tudománya, és számos alszakterülete van.

  • Tabletták és kapszulák
    Tabletták és kapszulák

    Endokrinológia – Az endokrinológusok tanulmányozzák az endokrin rendszert, valamint betegségeket diagnosztizálnak és kezelnek. Ide tartoznak például a cukorbetegség, a pajzsmirigy-betegségek és még a csontritkulás is.

  • Epidemiológia – Az epidemiológia egy olyan tudományág, amely a betegségek okát és megoszlását vizsgálja.
  • Gerontológia – A gerontológia az öregedési folyamatok tanulmányozása. A tudósok ezen a területen aggódnak az általános egészségi állapot, valamint az érzelmi jólét stb. miatt.
  • Immunológia – Az immunológia az immunrendszer minden aspektusát vizsgálja. Az ezen a területen dolgozó tudósok olyan dolgokat vizsgálnak, mint az immunrendszer működése, az immunrendszer erősítésének módja, valamint az immunrendszer gyengülésének folyamata.
  • Idegtudomány – Az idegtudósok az idegrendszer szerkezetét és fejlődését tanulmányozzák. Mind az idegrendszer egészséges működésével foglalkoznak, mind a születésből és traumából eredő problémák megoldásával.
  • Onkológia – Az onkológia a rák tanulmányozása, beleértve azt is, hogyan kezdődik és terjed. Ezek a tudósok annak szentelik magukat, hogy megtanulják, hogyan terjed a rák, és hogyan lehet megállítani vagy gyógyítani.
  • Pathology – A patológia a betegségek okainak, folyamatainak, természetének és fejlődésének tanulmányozása. A patológusok azzal foglalkoznak, hogy megtanulják, hogyan működik a betegségek terjedése, hogy hatékonyabb gyógyszereket vagy gyógymódokat fejlesszenek ki.
  • Farmakológia – Farmakológusok tanulmányozzák a kábítószerek és szintetikus gyógyszerek hatásait, valamint az említett gyógyszerek elkészítését és felhasználását. Ezek a tudósok azt tanulmányozzák, hogyan lehet biztonságosabbá és hatékonyabbá tenni a gyógyszereket, valamint új gyógyszereket fejleszteni különféle betegségek kezelésére.

Mikrobiológia

A mikrobiológusok élőlényeket tanulmányoznak. Ezek közül sok rendkívül kicsi, és nagyítást igényel, hogy szabad szemmel is látható legyen.

  • Szervezet
    Szervezet

    Aerobiológia – Az aerobiológia a levegőben szálló biológiai részecskék, mozgásuk és az emberi, állati és növényi egészségre gyakorolt hatásuk tanulmányozása. Ezeket a tudósokat nagyrészt a pollen és a gombaspórák foglalkoztatják, és hogy ez hogyan befolyásolja a pollenérzékeny emberek egészségét.

  • Bakteriológia – A bakteriológusok baktériumokat tanulmányoznak. A tudományág számos alkalmazási területtel rendelkezik, beleértve a bakteriális fertőzések kezelésére szolgáló gyógyszerek kifejlesztését, valamint a vakcinák kifejlesztését.
  • Molekuláris biológia – Molekuláris biológusok tanulmányozzák az RNS átírása mögött meghúzódó molekuláris folyamatokat, és azt, hogy a transzkripció hogyan válik fehérjévé. Ez a tudomány nagymértékben átfedésben van a biokémiával és a genetikával.
  • Virológia – A virológia a vírusok tanulmányozása. E tudósok célja, hogy felfedezzék azokat a mechanizmusokat, amelyek alapján működnek, és hogyan kezeljék őket.

Zoológia

Az állattan röviden az állatok tanulmányozása. Ez nem csak olyan dolgokat foglal magában, mint például a besorolás, hanem az állatok fiziológiája, fejlődése és viselkedése is. Az állattan alágazatai a következők:

  • Remeterák
    Remeterák

    Karcinológia – A karcinológia a rákfélék tanulmányozása.

  • Cetológia – Cetológusok bálnákat, delfineket és delfineket tanulmányoznak.
  • Rovartan – A rovartan a rovarok tanulmányozása.
  • Herpetológia – A herpetológia a kétéltűek és hüllők tanulmányozása.
  • Ichtiológia – Az ichtiológia a halak tanulmányozása.
  • Malakológia – Malakológusok vizsgálják a puhatestűeket.
  • Mammalogy – Az emlősgyógyászat az emlősök tanulmányozása.
  • Madartan – Az ornitológia a madarak tudományos tanulmányozása.
  • Primatológia – A primatológia a főemlősök tudományos vizsgálata.
  • Parazitológia – A parazitológia a paraziták, gazdáik és a köztük lévő kapcsolat tanulmányozása.
  • Protozoológia – A protozoológia a protozoonok tanulmányozása.

Fizikai tudományok

A fizikai tudományok azokra a dolgokra vonatkoznak, amelyek nem élnek.

Csillagászat

A csillagászat a világűr, például bolygók, csillagok és más, nem földi jelenségek tanulmányozása.

  • Tejút és távcső
    Tejút és távcső

    Repülés – A repülés a repülés tudománya. Az ezen a területen dolgozó tudósok azt tanulmányozzák, hogyan repülnek a repülőgépek azzal a céllal, hogy jobb, gyorsabb és hatékonyabb modelleket készítsenek.

  • Asztrobiológia – Az asztrobiológusok röviden az univerzum életét tanulmányozzák. Olyan kérdéseket szeretnének megoldani, mint hogy van-e élet a földön kívül máshol is, milyen feltételek szükségesek az élet létezéséhez, és melyek az élethez szükséges feltételek szélsőségei?
  • Asztrokémia – Az asztrokémia az űrben található kémiai elemek tanulmányozása. Az asztrokémikusok azon dolgoznak, hogy olyan szénalapú molekulákat találjanak, amelyek az élet kezdetéhez vezethetnek.
  • Asztrodinamika – Az asztrodinamika a keringési pálya tanulmányozása, vagy inkább azt, hogyan repülnek a dolgok az űrben. Ezek a tudósok olyan problémákat oldanak meg, mint a műholdak pályára állítása és biztonságos visszajuttatása a Földre.
  • Asztronautika – Ez a tudományág az űrjárművek tervezéséről és az űrbe küldéséről szól. Míg az asztrodinamika azzal foglalkozik, hogy hogyan tartsa őket pályán, vagy hogy előre jelezze a pályát, addig az asztronautika a járművek tényleges kialakításával foglalkozik.
  • Asztrofizika – Az asztrofizika az űrtudomány egyik ága, amely a fizika és a kémia törvényeit alkalmazza a csillagok, bolygók, galaxisok, ködök és más világegyetemi objektumok születésének, életének és halálának magyarázatára. A NASA megjegyzi, hogy az asztrofizikus célja az univerzum működésének felfedezése, az univerzum keletkezésének megismerése és élet keresése más bolygókon.
  • Törvényszéki csillagászat – A törvényszéki csillagászok a csillagászatot használják bűncselekmények megoldására vagy polgári ügyekben való tanúskodásra. Bármikor szükség lehet tanúvallomásra a Hold helyzetével kapcsolatban egy esemény során, vagy más égi objektumok helyzetével kapcsolatban, hívják a törvényszéki csillagászt.
  • Űrrégészet – Az űrrégészet olyan terület, amely egyesíti a régészetet a csillagászattal. A tudósok ezen a területen a műtárgyak felkutatására összpontosítanak, és általában az örökség megőrzésére törekednek azáltal, amit az űrben találnak. Az űrrégészet másik érdekes alkalmazása azonban a földi leletek megtalálása az űrből származó műszerek segítségével.
  • Űrgyógyászat – Az űrgyógyászat azzal foglalkozik, hogyan tartsák meg az űrhajósok egészségét az űrben. Az űrgyógyászat egyik elsődleges célja, hogy ellensúlyozza az űrbeli súlytalanság következményeit az űrhajós testén.

Geológia

Geológusok tanulmányozzák a Földet – annak anyagait, folyamatait és történetét. Ezek a tudósok megvizsgálhatják az éghajlatváltozást, vagy olyan technológia fejlesztésén dolgozhatnak, amely előrejelzi a földrengéseket. Dolgozhatnak azon is, hogy megtalálják a legjobb helyet egy bányának, hogyan találjanak vizet a föld alatt, vagy hasonló technológiákat.

  • Nyissa meg a geodát
    Nyissa meg a geodát

    Geokémia – A geokémikusok a kőzetekben és ásványokban található kémiai elemeket, valamint ezen elemek talajba és vízrendszerekbe való mozgását tanulmányozzák. Felhasználhatják ezeket az adatokat, hogy segítsenek a tudósoknak megérteni, hogyan változik a Föld, segítsenek a vállalatoknak a természeti erőforrások használatában, vagy akár segítsenek az olajtársaságoknak megtudni, hol végezzenek olajfúrást.

  • Geofizika – A geofizikus az, aki gravitációs, mágneses, elektromos és szeizmikus módszerekkel tanulmányozza a Földet. Segíthetnek a vállalatoknak abban, hogy megértsék, hol építsenek nagy építményeket, például gátakat, vagy beltérben tölthetnek számítógépes modelleket. Munkájuk széles körű, és kiterjedhet tengeri, szeizmikus és számos más tudományra is.
  • Ásványtan – Ahogy sejtheti, az ásványkutatók ásványokat tanulmányoznak. Mivel az ásványok a természetben az egész Földön előfordulnak, az ásványkutatók sokféle dolgot tehetnek, beleértve a múzeumi munkát, az egyetemeken végzett kutatásokat, vagy akár magán bányászati vállalatoknál is.
  • Kőzettan – A kőzettan a kőzetek tanulmányozása. A kőzettannak három fő alosztálya van, amelyek mindegyike a vizsgált kőzet típusának felel meg (magmás, üledékes, metamorf).
  • Sedimentológia – Az üledékkutatók az üledéket (homok, iszap és szennyeződés) és annak lerakódását vizsgálják. Az üledékes kőzetekben vagy kövületekben található benzint különösen foglalkoztatja az üledéktan tanulmányozója. Azonban sok más változatos alkalmazás is létezik. A rétegtanhoz kapcsolódik, amely a kőzetrétegeket, valamint azok eltolódását és mozgását vizsgálja.
  • Vulkanológia – A vulkanológia a vulkánok tanulmányozása. A vulkanológusok azt remélik, hogy megértik, miért és hogyan törnek ki a vulkánok, hogyan lehet megjósolni a kitöréseket, a Föld történetére gyakorolt hatásukat, és hogyan hatnak az emberekre és környezetükre.

Óceanográfia

Az óceánográfia a világ óceánjainak biológiai, fizikai és kémiai tulajdonságaival foglalkozik. Az óceánográfusok egyaránt foglalkoznak pragmatikus problémák megoldásával (például egy olajszennyezés felszámolása vagy egy veszélyeztetett faj megsegítése), valamint az új felfedezések, például a tengeri élőlények új fajainak felkutatásával.

  • Medúza az óceánban
    Medúza az óceánban

    Limnológia – A limnológusok a belvízrendszereket, például tavakat, folyókat, tározókat, patakokat és vizes élőhelyeket tanulmányozzák. Azzal foglalkoznak, hogy tanulmányozzák, hogyan lépnek kölcsönhatásba ezek az ökoszisztémák vízgyűjtőikkel, és ez a tudomány számos más tudományterületet is magában foglal, például biológiát, kémiát és geológiát.

  • Tengerbiológia – A tengerbiológia kettős fókuszú. Ezek a biológusok a tengeri élőlények ökológiáját tanulmányozzák óceáni környezetük jellemzőivel összefüggésben. Ezenkívül egyes tengerbiológusok bizonyos tengeri fajokra összpontosítanak.
  • Tengeri kémia – A tengeri kémia a világ óceánjainak kémiai összetételének és kémiai folyamatainak tanulmányozása.
  • Tengeri geológia – Tengergeológusok az óceánfenék geológiáját tanulmányozzák, különös figyelmet fordítva a lemeztektonikára és a paleoceanográfiára.
  • Fizikai óceánográfia – A fizikai oceanográfusok az óceán fizikai folyamatait és körülményeit tanulmányozzák. Olyan dolgokat néznek, mint a hullámok, áramlatok, örvények, körgyűrűk és árapályok. Tanulmányozzák a homok szállítását a strandokon és azokon kívül; part menti erózió; valamint a légkör és az óceán kölcsönhatásai.

Fizika

A fizikusok az energiát, az anyagot és ezek kölcsönhatásait tanulmányozzák.

  • Tábla matematikai szimbólumokkal
    Tábla matematikai szimbólumokkal

    Akusztika – Az akusztika a mechanikai hullámok tanulmányozása különböző halmazállapotokban. Más szóval, ez a hangok tanulmányozása, és nemcsak a zenében és az építészetben használható, hanem olyan dolgokban is, mint a SONAR, az ultrahang az orvosi képalkotáshoz, és még a zajcsökkentés is.

  • Aerodinamika – Az aerodinamika a levegő mozgásának tanulmányozása.
  • Atom-, molekuláris- és optikai fizika (AMO) – Az AMO az anyag és a fény kölcsönhatásának tanulmányozása.
  • Klasszikus fizika – A klasszikus fizika olyan fizika, amely megelőzte a kvantummechanika megjelenését. Nagyrészt Newton mozgástörvényein alapul.
  • Cryogenics – A kriogenika a nagyon alacsony hőmérsékletek és az anyagok viselkedésének vizsgálata ezen a hőmérsékleten. A kutatás nagyrészt az élő szervezetek megőrzésére irányul.
  • Dinamika – A dinamika a mozgás okait és a mozgás változásait vizsgálja.
  • Elektromágnesesség – Az elektromágnesesség a tudomány azon ága, amely az elektromosan töltött részecskék között fellépő erőkre összpontosít. Ezen a területen a tudósok alaposan tanulmányozzák az elektromosság és a mágnesesség kapcsolatát.
  • Mechanika – A mechanika a fizika azon ága, amely a fizikai testek viselkedésével foglalkozik, amikor erőknek vagy elmozdulásoknak vannak kitéve, és a testek környezetükre gyakorolt hatásait.
  • Termodinamika – A termodinamika a hő és a mechanikai energia közötti összefüggések tanulmányozása.
  • Atommag fizika – Ez a tudományág a kvarkok és gluonok megértését célozza. Röviden: az atomfizikusok az atommagok építőköveit és kölcsönhatásait tanulmányozzák.
  • Optika – Az optika a fizika egyik ága, amely a fény viselkedését és tulajdonságait, valamint az anyaggal való kölcsönhatást vizsgálja.
  • Kvantumfizika – A kvantumfizika a fizika azon ága, amely az atomi és szubatomi szintű mozgással foglalkozik.

Kémia

Röviden, a kémia az anyag, annak tulajdonságai, valamint más anyagokkal vagy energiákkal való kölcsönhatásuk tanulmányozása.

  • Vegyi üvegáru
    Vegyi üvegáru

    Analitikai kémia – Az analitikai kémia az anyagminták elemzése, hogy megértsük azok kémiai összetételét és szerkezetét.

  • Kalorimetria – Ez a fizikai és kémiai folyamatok hőváltozásainak tanulmányozása.
  • Szervetlen kémia – A szervetlen kémia a szervetlen vegyületek tulajdonságainak és reakcióinak tanulmányozása. A szerves és szervetlen tudományágak közötti különbségtétel nem abszolút, és sok az átfedés, ami a legfontosabb a fémorganikus kémia résztudományában.
  • Szerves kémia – A szerves kémia a szerves vegyületek szerkezetének, tulajdonságainak, összetételének, mechanizmusainak és reakcióinak tanulmányozása. Szerves vegyületnek minősül bármely szénvázon alapuló vegyület.
  • Fémszerves kémia – A fémorganikus kémia olyan vegyületeket vizsgál, amelyek szén és fém között kötéseket tartalmaznak.
  • Polimerkémia – A polimerkémia egy multidiszciplináris tudomány, amely a polimerek vagy makromolekulák kémiai szintézisével és kémiai tulajdonságaival foglalkozik.
  • Spektroszkópia – A spektroszkópia az anyag és a kisugárzott energia közötti kölcsönhatás tanulmányozása. Egy tárgy fényének az alkotóelemek színeire való szétszórására vonatkozik.
  • Termokémia – A kémia azon ága, amely a kémiai hatás és a felvett vagy termelt hőmennyiség közötti összefüggést vizsgálja.

Földtudomány

Amint a név is sugallja, a Földtudomány a Föld és a szomszédos testek tanulmányozása.

  • Sok villám
    Sok villám

    Biogeokémia – A biogeokémia azokat a fizikai, kémiai, biológiai és geológiai folyamatokat és reakciókat tárja fel, amelyek szabályozzák a természetes környezet összetételét és változásait.

  • Klimatológia – A klimatológia a Föld éghajlatának tanulmányozása. Elsősorban az éghajlatváltozás hatásainak megértésével foglalkozik. A klimatológusokat az is foglalkoztatja, hogyan lehet ezeket a hatásokat enyhíteni.
  • Glaciológia – A glaciológia a gleccserek tanulmányozása.
  • Hidrológia – A hidrológusok a Föld vízrendszerének tanulmányozására összpontosítanak. Megpróbálják megoldani az emberek vízmennyiségével, a rendelkezésükre álló víz minőségével és a víz elérhetőségével kapcsolatos problémákat.
  • Meteorológia – A meteorológia a Föld légkörének és időjárásunkra gyakorolt hatásának tanulmányozása.
  • Pedológia – A talajtan a talaj tudományos vizsgálata.

Sokféle tudomány

A fizikai és az élet mellett vannak társadalomtudományok és alkalmazott tudományok is. Az alkalmazott tudományok közé tartoznak például a mérnöki tudományok és a biotechnológia. Ezek vadonatúj tudományok, de gyakorlati alkalmazásuk van a mindennapi életben. A társadalomtudományok tudományos alkalmazása az emberek tanulmányozásában, és olyan tudományágakat foglal magában, mint a régészet, a pszichológia és a szociológia.