Több oka lehet annak, hogy érdemes meszet tenni a kerti talajba, de tudnia kell, mikor és mennyit kell hozzáadni. A fő oka annak, hogy mészt adjon a kerti talajhoz, a talaj pH-értékének (potenciális hidrogén) megváltoztatása az egészséges és bőséges termés biztosítása érdekében.
Mikor kell meszet alkalmazni a kerti talajra
Az év során két alkalommal választhatsz, hogy mészt adsz a kertedhez. A körülményeitől függően kiválaszthatja a kertjének legmegfelelőbb időpontot.
Mész alkalmazása ősszel
A tapaszt alt kertészek azt mondják, hogy az őszi termesztési időszak végén a legalkalmasabb idő mész hozzáadására. Ez időt ad a talajnak, hogy felszívja a meszet, és a talaj pH-ja beálljon. Több hétbe telik, amíg a mész behatol a talajba. Ez a talaj típusától és a talaj aktuális pH-értékétől függ. A meszet közvetlenül az utolsó betakarítás után kell hozzáadni.
Mész hozzáadása tavasszal
Nem korlátozódik arra, hogy csak ősszel adjon hozzá meszet. Várhat, és tavasszal mészt adhat a kertje talajához. Ezt azonban néhány héttel a kert bevetése előtt meg kell tenni. Minél több az átfutási idő, annál jobban bedolgozzák a mésztápanyagokat a talajba.
Hogyan adjunk meszet a kerti talajhoz a talaj pH-értékének megváltoztatásához
A meszet a talaj pH-értékének növelésére használják, és szükség lehet rá, ha a kertje túl savanyú. A legtöbb zöldség a lúgos talajt részesíti előnyben a savas talajjal szemben. A pH-tartomány általában 6 és 7 között van, bár egyes kertészeti szakkönyvek azt állítják, hogy az 5,5 és 7 közötti pH-értékek a legtöbb zöldséget támogatják. Általánosan elfogadott, hogy a pH 7 a semleges pH-érték, és általában a legtöbb zöldséghez és virághoz megfelelőnek tartják.
Első lépés: A talaj pH-jának tesztelése
A kerti talaj pH-ját tesztelheti egy többfunkciós talajkészlettel. A pontos átfogó talajértékelés érdekében érdemes több helyen is ellenőriznie a talajt, ahol zöldséget vagy virágot kíván ültetni.
Második lépés: Számítsa ki a szükséges mészmennyiséget
Meg kell határoznia, hogy a kert méretéhez mennyi mész szükséges. A különböző talajtípusok eltérő követelményeket támasztanak az olyan módosításokkal szemben, mint a mész. Bármilyen 6,5 alatti pH-értéket szeretne emelni. Az alábbi táblázat a kerti talaj minden 100 négyzetméteréhez szükséges mészmennyiségre vonatkozik.
| Talajtípus | pH olvasás | Mész szükséges |
| Agyagos talaj | 5.0 | 28,5 font |
| 5.5 | 11,5 font | |
| 6.0 | 4,5 font | |
| homokos talaj | 5.0 | 10,5 font |
| 5.5 | 4,3 font | |
| 6.0 | 1,5 font | |
| Vályog talaj | 5.0 | 21 font |
| 5.5 | 8,5 font | |
| 6.0 | 4,5 font |
Harmadik lépés: Két módszer a mész szórására a kertben
Kétféleképpen sugározhatja a meszet a kertjében. Mindkét módszer jó eredménnyel jár. A régimódi módszer az, hogy egy lapáttal szétterítjük. A meszet egyenletesen szeretné eloszlatni a talaj tetején. A második módszer az, hogy kerti/mezőgazdasági szórógéppel meszet szórunk a kertünkbe. Viseljen légzőmaszkot és védőszemüveget.
Negyedik lépés: Mész a kertedbe
Miután kiszórta a meszet a kerti talajon, be kell művelnie a kertbe, hogy megbizonyosodjon arról, hogy jól elkeveredett. Ha manuális módszert használ, például kettős ásást, akkor a talajt fejjel lefelé akarja fordítani, amikor az előzőleg ásott sorba helyezi. Ügyeljen arra, hogy olyan mélységet műveljen vagy ásson le, amelyre a növény gyökérrendszere növekedni fog. Ez általában 12 hüvelyk körül van. A mészpor pusztán a talaj tetejére való szétszórása nem sok hasznot hoz a növények számára, ha egyáltalán nem.
Ötödik lépés: Áztassa a kertet
A meszet úgy kell aktiválnia, hogy vizet ad a kertjébe. Az áztatótömlők a legjobbak erre a feladatra, így lassan telíthetik a talajt, és átszűrhetik a mészkőig.
Hatodik lépés: Kerülje el az azonnali kertbevetést
Ha úgy dönt, hogy tavasszal mésszel hordja ki a kertjét, akkor legalább három hetet szeretne a mész szórása/megmunkálása és a kert elvetése között. Minél tovább tud várni, annál jobban eloszlik a mész a kertjében.
A mész kerti talajra történő felhordásának előnyei
A savanyú talaj pH-értékének emelése és lúgosítása, valamint a zöldség- és virágtermesztés elősegítése mellett a mész más tápanyagokat is támogat, például a nitrogént. Mész hozzáadása a kerti talajhoz javítja a víz behatolását, és az emelt pH mellett a növény tápanyagfelvétele is nő. A mész támogatja az egészséges talajbaktériumot és a hasznos mikrobákat.
Mész szántóföldi és magaságyás kertekhez
A szántóföldi kert gyakran megkövetelheti a mész újbóli kijuttatását a szokatlan csapadék és/vagy a szántóföldi tápanyag jelentős kimerülése miatt. A megemelt ágyásokhoz nincs szükség annyi mészre, mint a nyílt terepre, mivel a talajban lévő tápanyagok többsége vissza van zárva, és nem fogy ki az esővíz miatt.
Zöldségtermesztés savas és lúgos talajban
Egyes zöldségek lúgos vagy savas talajban is megteremhetnek, míg mások, például a burgonya és a petrezselyem a savas talajt részesítik előnyben. Nem kell meszet hozzáadnia a kerti talajhoz, hogy ezek egyikét sem termeszthesse.
Zöldségek, amelyek szeretik a meszet a talajban
Sok zöldség a 6 és 6,5 közötti pH-értéket részesíti előnyben. Ha a talaj pH-ja 6-nál kisebb, mész hozzáadása szükséges, hogy kedvezőbb szintre emelkedjen.
- A legboldogabb zöldségfélék, ha mészt adnak a kerti talajhoz, a bab, káposzta, borsó, spenót, saláta és más leveles zöldségek.
- A paradicsom nem fog jól növekedni savas talajban. A mész biztosítja a szükséges kalciumot és magnéziumot a talajban.
- Semleges pH-jú (7 pH-jú) talajhoz ne adjon meszet, mivel az már optimális pH-értéken van.
Mész hozzáadása a kerti talajhoz
Bármilyen zöldség- vagy virágoskert előnyös, ha a savanyú kerti talajhoz mészt ad. Ha tudjuk, mikor és hogyan kell hozzáadni a mészt, az különbséget jelenthet a magas terméshozam és a betegségekkel és rosszul formált zöldségekkel teli, küszködő kert között.
