8 típusú pszichoterápia a mentális egészség támogatására

Tartalomjegyzék:

8 típusú pszichoterápia a mentális egészség támogatására
8 típusú pszichoterápia a mentális egészség támogatására
Anonim
Miközben a nőbeteg megoszt valamit, a terapeuta feljegyzéseket készít a vágólapra
Miközben a nőbeteg megoszt valamit, a terapeuta feljegyzéseket készít a vágólapra

Ha azt fontolgatja, hogy terápiára jár, sokféle típus közül választhat. Valójában egyes kutatók úgy vélik, hogy manapság több pszichoterápia létezik a világon, mint amennyit egy ember meg tud számolni. És a szám folyamatosan növekszik. Tehát honnan kell tudnia, hogy milyen tanácsadásra van szüksége? Egyáltalán számít, hogy milyen típusú pszichoterápiát választ?

A megfelelő típusú terápia megtalálása ugyanolyan fontos lehet, mint a megfelelő terapeuta megtalálása. Fedezze fel ezt a pszichoterápiás lehetőségek katalógusát, hogy többet megtudjon a különböző típusokról, és megtalálja azt, amelyik a keresett támogatást nyújtja.

A pszichoterápia 5 fő típusa

Az embereket évtizedek óta érdekli az önfejlesztés és az érzelmi szabályozás. Vannak, akik úgy vélik, hogy a terápia gyakorlata az ókori Görögországig nyúlik vissza. Mások azt állítják, hogy az általunk ismert terápia csak a 18. század végén alakult ki.

Maga a pszichoterápia öt különböző gondolkodási irányzatból ered. Ezek az alapvető terápiatípusok változatos megközelítéseket alkalmaznak a mentális egészség megőrzésében. Például egyesek a gondolkodási mintákra összpontosítanak, míg mások kifejezetten a viselkedésekre összpontosítanak. Ezenkívül a terápia egyes formái azt az elképzelést támogatják, hogy a konfliktusok megoldásának legjobb módja a jelenre való összpontosítás, míg mások ragaszkodnak ahhoz, hogy az ember múltját fel kell tárni.

Minél többet tud a terápia különböző típusairól, annál erősebbnek érezheti magát, hogy az Ön számára megfelelő segítséget kérje. Ezen információk segítségével tájékozódhat a különböző terápiás lehetőségekről, és megtalálhatja a megfelelő terapeutát.

Pszichoanalízis

A pszichoanalízist Sigmund Freud alkotta meg a XX. században. Az a gondolat körül forog, hogy az emberek olyanok, mint a jéghegyek. Gondolataik, érzelmeik és viselkedésük legtöbbje a felszín alatti tudattalan énjükből fakad.

Ez a megközelítés egy személy korábbi életének tapasztalataira, traumáira, belső konfliktusaira és viselkedési impulzusaira összpontosít. Ezután ezeket az elemeket elemzik, hogy segítsenek az embereknek megérteni, hogyan és miért hatnak rájuk a jelenben. Miután ezek az asszociációk létrejöttek, az emberek elkezdhetik feloldani a múlthoz fűződő kapcsolataikat, és megváltoztathatják viselkedésüket.

A pszichoanalízis a következőket tartalmazhatja:

  • Szabad Egyesület- Ez a gyakorlat lehetővé teszi, hogy egy személy cenzúra vagy ítélet nélkül elmondja véleményét. Segíthet feltárni a gátolt gondolatokat, véleményeket és emlékeket, amelyek befolyásolhatják mai viselkedésüket.
  • Álomelemzés – Ahogy a név is sugallja, ez a technika magában foglalja az álmok értelmezését szimbólumok elemzésével és a mögöttes jelentések feltárásával.
  • Ellenálláselemzés – Ez a gyakorlat az ellenállást a védekezés jeleként vizsgálja, és három kategóriába sorolja: tudatos, id és elnyomás. Ezután ezeket az ellentéteket tanulmányozzák, hogy felfedezzék, miért tapasztalja őket az ember.

Viselkedésterápia

A viselkedésterápia, más néven kondicionáló terápia célja, hogy megváltoztassa a nem hasznos viselkedési mintákat, és csökkentse a negatív tüneteket, amelyeket egy személy tapasztalhat. Ahogy a neve is sugallja, ez a fajta terápia elsősorban az egyén viselkedésére összpontosít, nem pedig gondolataira vagy múltbeli tapasztalataira.

Ez a fajta terápia a viselkedéshez hozzájáruló tényezőket is feltárja. Például olyan tényezőket vesz figyelembe, mint a környezet, ahol a viselkedések leggyakrabban előfordulnak, valamint a jellemzően jelen lévő emberek.

A viselkedésterápia egyes elemei a következők:

  • Viselkedési próba – Ez a technika új viselkedésminták és kommunikációs módszerek bemutatásával fejleszti a szociális készségeket. Ezután az emberek időt kapnak arra, hogy gyakorolják a készségeiket a foglalkozásokon, mielőtt a való világban használnák őket.
  • Modellálás - A modellezés, más néven viselkedésmodellezés, egy megfigyelésen és utánzáson alapuló tanulási stratégia. Ez magában foglalja, hogy lát egy példát, majd megpróbálja saját maga utánozni a viselkedést.
  • Szisztematikus deszenzitizáció – Ezt a stratégiát a szorongás csökkentésére használják mély izomlazítás és szorongást kiváltó helyzeteknek való kitettség révén. Segít fejleszteni a személy ellenálló képességét azáltal, hogy alacsony szorongásos helyzeteknek teszi ki őket, és fokozatosan olyan helyzeteket alakít ki, amelyek nagy mennyiségű szorongást okoznak.

Kognitív terápia

A terápia ezen formája azon az elgondoláson alapul, hogy a negatív gondolati minták és torzulások haszontalan érzelmeket és viselkedést keltenek. Az ilyen típusú terápia során az emberek figyelemmel kísérik gondolataikat, és fokozatosan megtanulják őket hasznosabbá változtatni.

Ezenkívül a kognitív terápia arra készteti az embereket, hogy értékeljék a világról alkotott képüket, és potenciálisan megváltoztassák felfogásukat. A foglalkozások során a szolgáltatók arra ösztönzik az embereket, hogy találjanak olyan bizonyítékokat, amelyek alátámasztják vagy ellentmondanak gondolataiknak és felfogásuknak. Ezután az emberek értékelhetik a bizonyítékokat, és maguk dönthetik el, hogy elegendő-e az eredeti gondolkodásmódjuk alátámasztására.

A kognitív terápia néhány eleme:

  • Kognitív szerkezetátalakítás – Ez a technika segít az embereknek felfedezni, figyelemmel kísérni és megvitatni a magukkal vagy a világgal kapcsolatos negatív gondolataikat. Ezután megtanítják nekik, hogyan változtassák gondolataikat hasznosabbá.
  • A gondolattorzulások megértése - A gondolattorzulások pontatlan hiedelmek vagy felfogások, amelyekkel az emberek rendelkezhetnek. A kognitív terápia különféle torzulásokra tanít, majd segít az embereknek ellenőrizni gondolataikat, hátha beleesnek a nem hasznos gondolkodási minták valamelyikébe.

Humanisztikus terápia

Az ilyen típusú terápia célja, hogy segítse az embereket a személyes fejlődés érzésében. A foglalkozások során az emberek olyan valós élményeket fedezhetnek fel, amelyek a képességeik fejlesztésére összpontosítanak.

A humanisztikus terápia abban is segít, hogy az emberek a jelenre összpontosítsák gondolataikat, és szabályozzák érzelmeiket. Ezenkívül lehetővé teszi az emberekben, hogy felelősségérzetet fejlesszenek ki tetteikért, megváltoztassák személyiségük nem hasznos aspektusait, és kialakuljon az önbizalom érzése.

Néhány példa a humanisztikus terápiákra:

  • Kliensközpontú terápia – Az ügyfélközpontú terápia olyan kliens-terapeuta kapcsolatot hoz létre, amely következetes empátián, megértésen és tiszteleten alapul. A terapeuta felfedezi, hogyan tekint a kliens a világra, majd segít a kliensnek a nem hasznos nézőpontok megváltoztatásában, a konfliktusok megoldásában, az érzések kezelésében és az életszemlélet megváltoztatásában, hogy jobban megfeleljen az igényeinek.
  • Gest alt Therapy – A terápia ezen formája arra összpontosít, hogyan érzi magát és hogyan működik egy személy a jelenben, nem pedig a múlt elemeinek feltárására. Az egyik alapelv, hogy az ember a környezetéhez való asszimiláción keresztül éri el a növekedést, ami a személyiség növekedésén és öntudatosságán keresztül valósul meg.
  • Egzisztenciális Pszichoterápia - Az egzisztenciális terápia is az egyén jelenére, nem a múltjára összpontosít. Segít az embereknek megtalálni az élet értelmét, megtapasztalni érzelmeit, fejleszteni döntéshozatali készségeiket, és elősegíti az autonómiát.
  • Tapasztalati pszichoterápia - Az aktív élmények a tapasztalati terápia élvonalában állnak. Ez a megközelítés azt az elképzelést követi, hogy az igazi változás akkor következik be, amikor egy személy képes kifejezni és hozzáférni a múltból és a jelenből származó belső gondolataihoz és érzéseihez.

Holisztikus terápia

A holisztikus terápia, más néven integratív terápia, az ember egészét veszi figyelembe. Például egy személy lelki, érzelmi, oktatási és mentális környezetére összpontosít. Ez a terápia megközelítése a viselkedés megváltoztatására és az önsegítő tevékenységek fontosságára is felvilágosítja az embereket a gyógyulás elősegítése érdekében.

Egyéb típusú terápia

Bár öt irányzat teremtette meg a terápia alapját, nem csak öt típus közül lehet választani. Az eredeti formák létrehozása után a pszichológia területén folytatták a kutatásokat, teszteléseket és új módszereket találtak arra, hogy segítsenek az embereknek gondoskodni mentális egészségükről.

Ez sok más típusú pszichoterápia létrehozásához vezetett. Ezen újabb formák némelyikét olyan mentális egészségi állapotok kezelésére is tervezték, amelyeket az eredeti pszichoterápiák nehezen tudtak kezelni, mint például a poszttraumás stressz zavar (PTSD).

Ha korábban kipróbálta a terápiát, és úgy találta, hogy nem hozta meg azt az eredményt, amit remélt, az rendben van. Számos terápia létezik, amelyek jobban megfelelnek. Fedezze fel az alábbi listát, ha további terápiákat szeretne megtudni, amelyek biztosíthatják a szükséges ellátást.

Eye Movement deszenzitizálás és újrafeldolgozás (EMDR)

Az EMDR-t 1987-ben fejlesztették ki a PTSD tüneteinek enyhítésére. Ez az egyéni terápia egy olyan típusa, amely kétoldalú szemmozgásokat, például balról jobbra nézést alkalmaz, hogy segítse az embereket a traumás események feldolgozásakor.

Ez különbözik a többi terápiától, mert arra összpontosít, hogyan raktározódik a memória az agyban, ahelyett, hogy csak a gondolatok és a fizikai érzetek kezelésére irányulna, amelyek akkor keletkeznek, amikor egy traumatikus emlék aktiválódik. A szemmozgások mellett más típusú kétoldali stimulációt is alkalmaznak, például koppintásokat és hangokat, amelyek a test mindkét oldalán előfordulnak.

Eltérően a többi trauma-központú kezeléstől, nem szükséges, hogy a személy hosszabb ideig érintkezzen a traumás memóriával, és nincs szükség a trauma intenzív leírására. Általában a kezelést hetente kétszer végzik, 6-12 alkalomból, bár sok ember számára előnyös még kevesebb kezelés.

Kognitív viselkedésterápia (CBT)

A CBT-t, más néven Beck-terápiát, gyakran használják különféle mentális egészségi állapotok, például depresszió, szorongás és étkezési zavarok kezelésére. A kutatások azt mutatják, hogy a CBT legalább olyan hatékony lehet, mint a terápia más formái, sőt egyes gyógyszerek.

A CBT célja a nem hasznos viselkedés és gondolkodási minták kezelése és megváltoztatása. Ezenkívül a betegek és a terapeuták együtt dolgoznak a megküzdési stratégiák eszköztárának létrehozásán. Az emberek ezeket a technikákat használhatják gondolataik, fizikai érzéseik és viselkedésük irányítására, amikor nehézségekkel küzdenek.

Dialektikus viselkedésterápia (DBT)

A DBT egy terápia, amelyet gyakran alkalmaznak összetett mentális egészségügyi problémák, például borderline személyiségzavar kezelésére. A gyakorlat célja, hogy segítse az embereket érzelmeik jobb szabályozásában, kezelésében és megbirkózásában.

A DBT különböző szakaszai segítenek az embereknek elfogadni viselkedésüket, majd kialakítani a megváltoztatásához szükséges készségeket. Általában a viselkedési és kognitív terápiák, valamint az éberség kombinációját kínálja.

Ha van olyan megközelítés, amely érdekli, keressen fel egy mentális egészségügyi szolgáltatót, aki ezt a stratégiát alkalmazza. Győződjön meg arról, hogy a kliens-terapeuta kapcsolat úgy érzi, hogy támogatják, és világos határai vannak. Kérhet telefonos konzultációt, vagy részt vehet az első ülésen, hogy jobb képet kapjon a terápiás folyamatról és annak időtartamáról. Ha kipróbálsz egy stratégiát, és az nem neked való, az rendben van. Továbbra is kipróbálhat másokat, amíg meg nem találja, amit keres.

Ajánlott: