Akár házikertben termeszt, akár nagyszabású mezőgazdasági tevékenységet folytat, a termesztett növényeket trágyázni kell ahhoz, hogy boldoguljanak. A növények számára készült különféle műtrágyák két nagy csoportra oszthatók: szerves és nem szerves (szintetikus). A szerves trágyák közvetlenül növényekből vagy állatokból származnak, vagy természetes formájukban felhasznált ásványi anyagok. A szervetlen műtrágyákat gyártás vagy kémiai szintézis útján mesterségesen állítják elő.
Organikus trágyák
A szerves trágyákat arra használják, hogy a talajt természetes vegyületekkel dúsítsák, amelyek elősegítik a növények növekedését és termését. Növelik a talajban jelenlévő szerves anyagok szintjét, ugyanakkor elősegítik a talaj egészségét elősegítő mikroorganizmusok szaporodását. Szerves műtrágyákra példák az alább felsorolt anyagok, de ellenőriznie kell a címkét, hogy megbizonyosodjon arról, hogy nem adtak hozzá szervetlen anyagokat, ha valóban természetes műtrágya használata a célja.
- Állati trágya- A komposztált állati trágya (például tehenekből, lovakból vagy csirkékből) javíthatja a talaj szerkezetét, és elősegítheti a víz megtartását. Azonnal elérhetővé teszi a nitrogént, és idővel más tápanyagokat is felszabadít.
- Csontliszt - A csontliszt egy lassan felszabaduló szerves trágya, amely foszfor és kalcium biztosításával segíti a növényeket erős gyökérrendszer kialakításában. Használható por vagy tüske formában.
- Hal emulzió - A halemulzió egy folyékony műtrágya, amelyet elsősorban a talaj nitrogéntartalmának növelésére használnak. Némi foszfort és káliumot is tartalmaz. Gyors lendületet és lassú megjelenésű előnyöket biztosít.
- Tengeri alga - A tengeri alga egy lassan felszabaduló természetes műtrágya, amely számos kulcsfontosságú mikrotápanyagot és ásványi anyagot tartalmaz, beleértve a rezet, jódot, vasat, mangánt, káliumot, foszfort és cinket. Használható mulcsként vagy tea formába főzve.
- Féregöntvények - A féregöntvények féregürülék, olyan anyag, amely javítja a talaj szerkezetét, levegőztetését, víz- és tápanyag-visszatartását. Javítják a vetőmag csírázását és növekedését, valamint fokozzák a növénytermesztést.
A szerves trágyák könnyen beszerezhetők faiskoláktól, kertészeti központoktól és mezőgazdasági beszállítóktól. A szerves trágyák idővel lebomlanak a talajban anélkül, hogy bármiféle káros maradékot hagynának maguk után. Inkább jobban elhagyják a talajt, mint a kijuttatás előtt.
Nem szerves (szintetikus) műtrágyák
A szintetikus műtrágyákat kémiai szintézis eljárással állítják elő vagy állítják elő. Ezek a nem szerves műtrágyák ellátják a növényeket a növekedéshez szükséges kálium-, foszfor- és/vagy nitrogénnel, de nem dúsítják a talajt hosszú távon. Gyakran használják a kereskedelmi mezőgazdaságban és néhány házi kertben, bár ezeknek az anyagoknak a tárolása vagy alkalmazása során óvatosan kell eljárni. A szervetlen műtrágyákat számos márkanév alatt értékesítik. A szokásos szervetlen műtrágyák a következők:
- Ammónium-nitrát - Az ammónium-nitrát nitrogént biztosít a növényeknek. A gáznemű ammónia és a salétromsav reakciója során keletkezik. Szemcsés műtrágyaként használják, amely ammónium-szulfátot és csomósodást gátló szereket tartalmazhat.
- Vas-szulfát – A vas-szulfátot, más néven vas-szulfátot, a kénsav és a vas reakciójával nyerik. A talaj savanyítására szolgál, így segíti a savanyú talajt igénylő növényeket (például az áfonyát és a rododendront), hogy megkapják a szükséges tápanyagokat.
- Kálium-klorid – A kálium-klorid (KCL), amelyet gyakran hamuzsírnak is neveznek, káliumot biztosít a mezőgazdasági növények számára. Úgy készül, hogy hamuzsírt (kálium-hidroxidot) nátrium-kloriddal kevernek össze, majd szemcsés műtrágyává dolgozzák fel.
- Single superphosphate – Az egyszeres szuperfoszfát (SSP) egy foszfortartalmú műtrágya, amelyet foszfátkőzet és foszforsav reakciója során állítanak elő. Magas szintű foszfort biztosít a növényeknek, növelve az erőt és a termelékenységet.
- Hármas szuperfoszfát – A hármas szuperfoszfát (TSP) még erősebb foszfortartalmú műtrágya, mint az SSP. Granulált és folyékony formában is kapható. Ez adja a legtöbb foszfort a nitrogént nem tartalmazó műtrágyák közül.
A szervetlen műtrágyák tartós és/vagy túlzott használata a talaj termékenységének hosszú távú csökkenéséhez vezet. Befolyásolja a talaj pH-értékét, és csökkenti a mikrobiális aktivitást. A szervetlen műtrágyák az emberekre és az állatokra is ártalmasak lehetnek, mivel a légzőrendszerre és a bőrre egyaránt káros összetevőket tartalmaznak. Ezek a műtrágyák vízben jól oldódnak, így beszivároghatnak a víztestekbe és a talajvízbe, ami széles körben elterjedt problémákhoz vezet a növények, az állatok és az emberek számára egyaránt.
A legjobb műtrágya kiválasztása
Nincs egy mindenki számára megfelelő megközelítés a műtrágya kiválasztásához a kertben. Valójában attól függ, hogy mit akar elérni, és a talaj állapotától, amellyel dolgozik. Ez tényleg nem vagy-vagy döntés. Nem ideális kizárólag a nem szerves műtrágyákra hagyatkozni, de ezeket sem feltétlenül kell teljesen elkerülni (bár egyes kertészek ezt választják). Általában ideális a kettő kombinációja.
- Ha gyors megoldást keres a termő növények termesztésére, ahelyett, hogy idővel gazdagítaná a talajt, a műtrágya jó választás lehet. A növények növekedésével azonban elhasználják a tápanyagokat, és a talaj kimerül.
- Ha a talaj minőségét szeretné javítani, a szerves trágyák ideálisak, mert többet tesznek annál, mint hogy gyors tápanyagot biztosítanak a növényeknek. Idővel dolgoznak, és segítik a talaj egészségét, miközben táplálják a növényeket. Ez nagyszerű, de nem gyors.
- Az új kertészek számára, akik soha nem dolgoztak a talajjavításon, a szintetikus anyagok segíthetnek a kertjük gyors beindításában, ami jó dolog. Ebben az esetben ideális lehet szintetikussal kezdeni, de aztán egész szezonban adjunk hozzá bio.
- Ha a talaja már egészséges, a legjobb, ha elsősorban szerves trágyákra támaszkodik, de előfordulhat, hogy olyan problémákkal szembesül, amelyeket a legjobban úgy lehet megoldani, ha egy adott célra szintetikus műtrágyát használ (például vas-szulfátot) bázikus talaj savanyítására).
Trágyafajták: szemcsés, folyékony és talajtakaró formák
Egyes műtrágyák egyetlen formában, míg mások többféle formában is elérhetők. Először arra kell összpontosítania, hogy olyan műtrágyát válasszon, amely biztosítja a növényeinek vagy a talajának szükséges tápanyagokat, majd válasszon a rendelkezésre álló formák közül az adott műtrágyatípushoz, amelyet vásárol.
- A szemcsés műtrágya szórható a talajra vagy a növények tövébe. A talajba is bedolgozható. Ha vízben oldódik, akkor vízben elkeverve a növényekre permetezhetjük.
- A mulcs típusú műtrágyákat a talaj felszínére juttatják, lefedve az üres területeket, és körülveszik a talajtakaróval ellátott területen növekvő növényeket. Tápanyagaik idővel beszivárognak a talajba.
- A folyékony műtrágyák cseppfolyós formában kerülnek forgalomba, amelyet a csomagolási utasítás szerint vízzel kell hígítani, majd az etetni kívánt növényekre permetezni.
A különböző műtrágyatípusok megértése
A mezőgazdaságban szerves és nem szerves (szintetikus) műtrágyatípusokat egyaránt használnak. Mindkét műtrágyatípus növelheti a növények hozamát azáltal, hogy tápanyagot biztosít a növényeknek a növekedéshez, de nagyon eltérő hosszú távú hatást gyakorolnak a talajra és annak további termőképességére. Amikor az üzletben műtrágyákat néz, gondosan ellenőrizze a műtrágya címkéjét. Fontos, hogy tisztában legyen azzal, hogy mit tesz a talajba, és hogy az milyen hatással lehet a talajra, valamint a benne termesztett növényekre. Kövesse az összes javasolt biztonsági óvintézkedést, és csak az utasításoknak megfelelően használjon műtrágyát.
